Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-03-01 / 3. szám

► minket is lásson el a fogorvos. Egyelőre nincs változás. Az adó értük van- Ön bizonyára végiggondolta, mit sze­retne és mit tud megvalósítani abból a hitből, erkölcsből, amit otthonról hozott. Hogyan jelenik meg ez a szándék a falu előtt? Elegendő-e azt mondani, a szeretet jegyében cselekszik?- Én imádsággal indultam a kampány­ban. Kezdettől abban hiszek, ha Isten akarja, felépül a háza. Azt persze nagyon szeretném, hogy az emberek továbbra is vallásosak legyenek, mert mindenféle programot csak Isten segítségével lehet megvalósítani. Ez az alapállásom. Ehhez jön a gyakorlati része: itt józan paraszti ésszel kell gondolkozni. Az elmúlt rend­szer egyik hibája az volt, hogy nem hall­gatta meg az egyszerű ember tapasztalata­it. Amikor átvettem a hivatalt, nem talál­tam itt szakembert. Dolgozott repülőgép­szerelő, cukrász, fodrász... Némelyekből válhat jó ügyintéző, de szükség van szak­értelemre is. Ma már van jegyzőnk, pénz­ügyesünk, tisztességes munka folyik.- A közeljövő kérdése: milyen helyi adót vetnek ki?- A költségvetésből, a személyi adó alapján idén is megkapjuk a tavalyi ösz­­szeget. Ez csak az intézmények fenntartá­sára elegendő. A fejlesztéshez a lakosság támogatása szükséges, de én ezt nem adó­nak nevezném...- Telek- és házadót, négyzetméterre, kivetnek-e?- Csak akkor, ha a lakosság igényli a fejlesztést. Kiszámítjuk és megmondjuk, ez vagy az mibe kerülne.- Hangadók belevihetik a népet!- Ha nem azt hangsúlyozzuk, hogy ez adó, hanem: értük van, nekik csináljuk, más a dolog lényege. Mi azt akarjuk tuda­tosítani, minden a tulajdonosokért van, ez a mi falunk. Adó helyett áldozatvállalás, egyéni és csoportérdek - ilyen már volt a közelmúlt­ban. Úgy tűnik, az átfogalmazott szép sza­vak idén, jövőre nem lesznek elegendők a megbékélésre. S.L. Ma már csak emlék Tamaska Gyula felvételei egységét, kivegyék a gyereket a szülő ha­tása alól. Sikerült... Civilekés katonák- Az ön sorsa hogy alakult, mit tanult?-Én dolgozni mentem a nyolc általános után, és csak később szerettem volna ven­déglátós lenni, pontosabban hidegkony­­hás szakács. Ehelyett lakatosipari tanuló­nak irányítottak, amit nem bírtam fizikai­lag. Elmentem ekkor egy maszek könyv­kötőhöz, és ott kitanultam a szakmát, mestervizsgát is tettem. Sok munkahe­lyem volt, végül az egyetemi könyvtárban voltam osztályvezető. Onnan vagyok most fizetés nélküli szabadságon.- Mikor kezdett politizálni?- Én soha nem politizáltam.- Valami előzménye csak volt annak, hogy ebbe a székbe került...- Természetesen volt. Talán a telefon­nal kezdődött. Tavalyelőtt megtudtuk, hogy Kerespestarcsán önerős telefonfej­lesztés indult, amibe mi is bekapcsolód­hattunk volna, de a mi tanácselnöknőnk ezt nem tartotta fontosnak, nem szállt be, a lakosságot sem kérdezte meg. Akkor sok minden kiderült a vezetésről. Én viszont most utólag nem akarom felsorolni az elő­ző rendszer hibáit, különösen a tanácsel­nöknő ügyeit.- Miért nem?- Mert ezek részben a pártállam beren­dezkedéséből adódtak, részben az ő alap­­természetéből. Biztosan voltak érdemei is.- Idevalósi volt?- Nem, az egyik katonatiszt felesége, Az evangélikus templom a legnehezebb időkben sem volt üres aki a Szovjetunióban tanult. Tehát: a vá­lasztások előtt megalakult az önkormány­zati kör, én is tagja lettem. Célunk a vá­lasztások és a változások előkészítése, az arra alkalmas emberek kiválasztása. A kör mellett alakult egy párt, a kisgazdáké. A kampányban hárman indultunk, végül en­gem választottak többen.- Mit ígért a falunak?- Sokat nem ígérhettem, csak annyit, hogy a szeretet jegyében együtt legyünk és egyet akarjunk. Naponta imádkozom, hogy a falu javára tegyek. Azt szeretném, ha az ellentét, ami ma még megvan bizo­nyos csoportok között, megszűnne.- Ez miből adódik?- A helybeli lakosság és a katonai lakó­telep közt feszültség van. Amikor az ötve­nes években idetelepítették a támaszpon­tot, elvettek jókora termőföldet. Ezt most a falusiak valami módon szeretnék visz­­szakapni. Az én gyerekkoromban még ke­rítés vette körül a lakásokat, az iskolában a tisztek gyerekei külön padokban ültek. Ez megszűnt. De bizonyos kiváltságok ma is vannak, ezeket kellene megszüntetni. A katonaságnak külön autóbuszai vannak, azon járnak be Pestre. Arra falusi ember nem szállhat fel akkor sem, ha csak egy­két tiszt ül rajta.- .. .miközben a falusiak órákat várnak arra, hogy Cinkotáig bejussanak?- Pontosan. A laktanyában van egy jól felszerelt fogorvosi rendelő, röntgennel. A falusiaknak Kistarcsára, Szilasra, Gö­döllőre kell járni fogorvoshoz. Azt kértük, 14 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents