Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-02-01 / 2. szám
KONDOR -_______MONTÁZS_______ ► Beszél, beszél, de nincsenek szavai: érzékei elhunytak: lassan csak ételre gondol. Keserű álmaira. Nem segíthetsz rajtam, szóval és mozdulattal fizetek.” (K.B.: Angyal, ördög, költő.) „Én most Kecskeméten vagyok, mindent jól megkésve kapok. Azt a kisajtót megcsináltam, 3000 Ft-ért adom oda, ha kell... Postafordultával tudom küldeni. Ha nem kell, az se baj. Nem vagyok pénzszűkében. írjál valami jó pletykát, ha tudsz. Itt igen jól érzem magam, csak ismét női veszedelmekbe keveredtem, és ismét reménykedem benne, ami rossz ómen. Viszont férfiember egyedül úgy él, mint egy király és úgy döglik meg, mint egy kutya.” (K.B. levele Dévényi Ivánhoz 1968-ban) „Ami a képeladást illeti, egyáltalán semmiféle képet nem adok el most hosszabb ideig. T.i. nem gyűjtök semmire pénzt, és van annyim, hogy másfél évig vidáman kihúzzam belőle. Nem beszélve a pénzromlásról. Képromlás nincs az én esetemben. Tehát a ,3ukást” semmi pénzért most már nem adom el.” (K.B. levele Dévényi Ivánhoz 1969-ben) „Jézus tanait nem lehet követni. Mert olyan akadályt állít, hogy a mindenkori emberi viszonyok között azt csak egy magányos farkas - amelyik nem harap méghozzá, ugorhatna át. De a magányos farkasok sorsa a puskalövés, Velencei slágerbiennálé (1968) Nagy Madár (1963) vagy az éhhalál. Még a keresztre feszítés is kegyelemteljesnek tűnik, mert emberi kegyetlenkedések közepette szégyenít meg. ...A Jézus-szimbólum a történelemtől függetlenül igaz, mint a népmesék, a költemények, és ha egy ilyen vágású ember mai életünket figyelné, nem helyeselné és joggal. Nem lett változás, csak elperegtek az évszázadok. A bibliai Jézus nem változtatni akart, hanem ősi tanokat - melyek a közkézen elvesztették fényüket és ezzel együtt érvényüket is, helyreállítani. Természetes, hogy utolérte a társadalom bosszúja, méghozzá azok képében, akik a szentségekből hivatalt csináltak maguknak. Mindenesetre, akik ebben a mítoszban úgy hisznek, ahogy a katekizmus kívánja, boldogok, mert reményük van. - Én nem tartozom ezek közé. De azért képes vagyok szeretetre.” (K.B. válasza a Vigilia körkérdésére, 1970) „...legyűrtem egy rosszhangulatú napot, nagyon pocsék volt. Mindenféleképpen a Halál a végállomás.” (K. B. levele Kaponya Judithoz, 1971. XII. 30.) „Hogy merre vezet, nem tudom már. Biztos: az utak simák és gördülékenyek valamerre. Én folytonosan a jó halála gondolok; mint rézlemezbe mart jegy, létezem névtelenül.” (K.B.: N.N.) „Tulajdonképpen nem tudom pontosan, hogy miről van szó, csak azt veszem észre, amikor valamivel kész vagyok. Ha kész vagyok, az azt jelenti, hogy nem tudok már mit csinálni rajta, vagy ha tudnék is, rosszabb lenne tőle - mert voltak ilyen túldolgozási mániáim. Ilyenkor úgy érzem, hogy nem, nem oldottam meg, nem sikerült tökéletesen kifejezni azt, amit akartam, egyik munkámban sem, sosem. Éppen utálok mindenféle képzőművészetet, nézni is, meg csinálni is, és úgy érzem, nincs annyi erőm, hogy még egy közepes képet vagy rajzot is létrehozzak...” /Ambrus Tibor interjúja K.B.-val, Jelenkor, 1980.) 40 HARANG
