Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-02-01 / 2. szám

ra is képes volt, tudása méltán váltotta ki Dürer csodálatát.

Gótikus lendületű jelenetes metszetei a legkisebb részletekig kidolgozottak. Érződik, örömét lelte egy-egy finomabb megoldásban, kedvvel fáradozott egy falon kúszó repkényen, egy beomlott boltíven, egy kövek közül kibúvó kis virágon, egy gyertyatartón, egy szaladó kutyán. Kompozíciói akár zsúfoltság érzetét is kelthetnék, ha az egyes részletek nem rendelődnének alá az egész mű szellemi tartalmának. Természet- és enteriőrábrázolása mentes volt a naturalista túlzásoktól. Szereplői már nem a középkor elvont, eszményített alakjai, hanem - még a mellékalakok is - finom lélektanisággal jellemzett húsvér emberek. Jelentős lapjai közül a legtöbbet a „nagy” Keresztvitelt, a Krisztus születését, a Mária halálát, és a Három királyok imádását idézik.

Schongauer jellemábrázoló képessége igazán alakos metszetein mutatkozik meg. E szentábrázolások már keletkezésükkor rendkívül népszerűek voltak hitelességük s könnyen értelmezhető szimbolikájuk miatt. Különösen kedveltek voltak, s számottevő hatást gyakoroltak a későbbi művészekre kecses, finom, kissé ünnepélyes nőalakjai; a Madonnák, Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Agnes vagy az okos és a balga szüzek sorozata, hogy csak néhányat említsünk.

Végül külön is szólni kell Schongauer művészettörténeti jelentőségű remekéről: a Szent Antal megkísérlésének képzeletet megindító, fantasztikus, állati testű, emberként cselekvő démonai tovább kísértenek Bosch, Breughel, Dürer, Grünewald művein. De eljutott e metszet Németországon és Németalföldön messze túlra is; a fiatal Michelangelo is tanulmányozta és másolta, ahogy azt életrajzírója, Giorgio Vasari megemlíti.

(VÉGH)

A szent család (olajfestmény, 1480 k.)

Szent Antal megkísérlése

(rézmetszet)

Wo// me tangere

(olajfestmény, 1467 k.)

HARANG 33