Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-10-01 / 23. szám
A XIII. századból való kútház is itt áll az ódon kúttal, mely mosakodásra szolgált. A törvényeket az úgynevezett bekezdés teremben olvasták fel. A középkori freskók csodálatot keltenek, a híres tiroli ablakok, melyek a párizsi világkiállításon nagydíjat nyertek, különleges értéket képviselnek. Az apátot ma is itt választják. A templom két építészeti periódus határán áll, a hármas ablaktagolódás itt is megfigyelhető, és a másik ciszter jellegzetesség, a féloszlopok alkalmazása is. A hátulja román, az eleje gótikus a templomnak, a kettő közötti időbeli különbség 100 esztendő. A főoltár bizánci Krisztusa sok vitát váltott ki, bronz és márvány díszíti az oszlopokat. Az orgonán sokszor játszott Schubert, a templomot Krisztus életéből vett jelenetek díszítik domborműveken, fölöttük híres emberek portréi, ugyancsak faragványok és ugyancsak az itt familiárisként élő Giulio készítette őket. A ciszterek közül sokan foglalkoztak kézművességgel és mindig a völgyekben telepedtek meg. A ciszter kolostorok kapujánál Szt. Benedek és Szt. Bemhard szobra áll. A kolostorhoz itt arborétum is tartozik, a környéket a szerzetesek ellátják gyógyfüvekkel. A ma is működő kolostorba 18 éves korban vesznek fel 1 év próbaidőre szerzetesjelöltet. Nem szabad 1 esztendeig elhagynia a kolostort. Utána két év még a próbaidő, de ekkor már kiléphet a kolostor területéről, illetve elhagyhatja azt. Nem minden barátból lesz pap, sokan valamiféle mesterséget tanulnak és életük végéig bent maradnak a kolostorban, dolgoznak. Aki bent marad, cellában lakik, nincs saját tulajdona, a cella ablakát nem szabad elfüggönyözni, amit készítenek az a közösségé, ellenszolgáltatást nem kapnak érte. Egyszerű, igénytelen életmódjukkal környezetük csodálatát és elismerését vívták ki a ciszterek, nem csak itt a híres heilingenkreuzi kolostorban, hanem mindenütt a világon. LEOPOLD GYÖRGYI Úrnapi körmenet Fraknó vára alatt Heillgenkreuz, kolostor és templom
