Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-17 / 3. szám
I Három patin; újra egyházi 1-Az egyházi iskolák államosítása az egyik iegelhibázottabb döntése volt a negyvenes évek végén kialakított egyházpolitikának. Az akkor kidolgozott terveknek megfelelően ugyanis mintegy húsz esztendő alatt kellett volna eltűnniük ezeknek az „idejétmúlt társadalmi képződményeknek”, az egyházaknak. Ezért aztán a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején az állam és a különböző felekezetek között „megkötött” ún. egyezmények - ha nem is kimondva, de kimondatlanul annál inkább - az e terveknek megfelelő, erősen korlátozott lehetőségeket biztosították csupán az egyházaknak életük viteléhez. Legérzékenyebben talán intézményeik elvesztése érintette az egyházakat: felszámolták iskoláik zömét is (a katolikusoknak nyolc, a reformátusoknak és a zsidóknak egy, a többi felekezetnek egy sem maradt...). A mai változások, a jogállamiság felé haladás megteremti a lehetőséget az egyházak intézményi rendszerének felélesztésére is. Ezek közül szinte mindegyik érintett egyház az iskolaügyet tekinti legsürgősebben megoldandó feladatnak. A református egyház legfelsőbb testületé, a Zsinat már 1989 januárjában olyan határozatot hozott, amely elvileg az állam és az egyház között 1948- ban létrejött Egyezményben foglaltakra utal vissza, s a dokumentumban meghagyott valamennyi iskolájára igényt tart: a sárospataki gimnáziumra, a debreceni Dóczi Gimnáziumra, a pápai gimnáziumra, valamint két budapesti gimnáziumára: a IX. kerületi Lónyay (ma Szamuely) utcai és a II. kerületi Baár-Madas (ma Móricz Zsigmondi Gimnáziumra. Mindehhez még azt kell tudni, hogy az Egyezmény megkötése után a fenti intézményeket az állam mintegy „felajánltatta” az egyházzal, mondván: úgysem tudják eltartani. így állt elő a fura helyzet: bár egy máig érvényes dokumentum szerint a református egyháznak ezekkel az intézményekkel is rendelkeznie kellene, ám mégsem tehette az ötvenes évek eleje óta... Nos, a Zsinat 1989 decemberében tartott ülése újabb döntéseket hozott iskolák ügyében. A jogfolytonosság jegyében a Zsinat ugyanis kimondotta a fentebb felsorolt egyházi oktatási intézmények elvi létezését, még akkor is, ha azok igazságtalan és jogtalan eljárás miatt az állam kezébe kerültek, és azóta is ott vannak. Az új Zsinati határozat még tovább lép. Kimondja ugyanis, hogy a jövőben, a feltételek és lehetőségek megérlelődésétől függően ezek egyházi működését újra megindítani szándékozik, beleértve a sárospataki és a pápai teológiai akadémiát, továbbá az Egyezményben ugyancsak rögzített debreceni és sárospataki líceumot és tanítóképző intézetet. Sőt azt is lehetségesnek tekinti, hogy a református egyházi iskolák száma - az egyházi és társadalmi igény növekedésétől függően - további tanintézetekkel szaporodjék. Budapest, Sárospatak, Pápa 16 HARANG
