Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-08-13 / 21. szám
BEHARANGOZÓ , után keletkeztek, így hitelesen mutatják be személyiségét, sazt, milyen kép alakult ki róla kortársaiban s a későbbi nemzedékekben. Szerzői között itáliai és magyar humanistákat találunk, Galeotto Marziót, Antonio Bonftnit, Petrus Ransanust, Heltai Gáspárt, Janus Pannoniust vagy az első Mátyás-esszé íróját, Zrínyi Miklóst. A szöveget kísérő zenei részletek Mátyás udvarának muzsikájával ismertetnek meg. (Hungaroton) WOLFGANG AMADEUS MOZART: C-dúr zongoraverseny - C-dúr fantázia Huszonöt éves Mozart, amikor elbocsátják a salzburgi hercegérseknél betöltött koncertmesteri állásából. Bécsbe költözik, vállalva a szabad művészélet nehézségeit. Óraadásból és önálló hangversenyek rendezéséből próbálta - nem különösebb sikerrel - eltartani feleségét. E hangversenyeken kizárólag kedvenc hangszerére, a zongorára írt műveit szólaltatta meg, virtuóz darabokat, melyekben megvillogtathatta zeneszerzői és előadói képességeit. E korszakában - felfrissítendő repertoárját - többek között tizenöt zongoraversenyt is írt, közülük az egyik legigényesebb a K.476-os C-dúr, mely gazdag mondanivalójával a műfaj egyik legszebb alkotása. C-dúr zongoraverseny HÁG? C-dúr fantázia o* fuga R39-1 A Mngyw Rádió esTdfnt-yó .uá UíiA A mű - valamint a C-dűr fantázia és fúga (K.394) - Fischer Annie és az MRT Szimfonikus Zenekara tolmácsolásában, Lukács Ervin vezényletével csendül föl a lemezen. (Hungaroton) IGOR STRAVINSKY: A tűzmadár - Petruska 1910 és 1913 között komponálta Stravinsky három híres balettjét, A tűzmadárt, a Petruskát és a Tavaszi áldozást. Közülük az első kettő 1919-es, illetve 1947-es szvitváltozata szólal meg a lemezen, a Budapest Fesztiválzenekar előadásában, Fischer Iván vezényletével. A Tűzmadár balettzenéje 1910-ben, a Petruskáé 1911-ben készült el, s mindkettőt Gyagilev társulata mutatta be Párizsban, kirobbanó sikerrel. E művek témájukban az orosz kultúra hagyományaira támaszkodnak, zenei anyaguk pedig - kiváltképp a Petruskáé - a népi dallamok és a modern törekvések elegyítésével jelentős mértékben járult hozzá a 20. század zenéjének megújulásához. (Hungaroton) LUDWIG VON BEETHOVEN: Tavaszi szonáta Kreutzer-szonáta „Szabad-e megengedni, hogy akárki hipnotizálhasson egy sereg embert s azt tehesse velük, ami neki jólesik? Lehet-e a Kreutzer-szonátát, főleg a megnyitó Presto tételt szalonokban, estélyi ruhás hölgyek előtt eljátszani, befejezni, megtapsolni, új darabot kezdeni?” - írta Tolsztoj , aki e felkavaró zenét minden ízében veszedelmesnek tartotta. A művet (A-dúr, op.47) 1803- ban komponálta Beethoven, nem sokkal azután, hogy kezdett túljutni élete egyik legnehezebb időszakán. 1800 és 1802 között négy kétségbeesett levele - köztük a híres „heiligenstadti végrendelet” - tanúskodik belső válságáról. Oka nem a munka, az elismertség hiánya, romló hallása miatt érzi egyre kilátástalanabbnak életét. Kiáltó ellentéte e lelkiállapotának 1801- ben keletkezett F-dúr „Tavaszi” hegedű-zongora szonátája (op.23), mely nevét - nem a zeneszerzőtől - éppen friss, vidám hangja miatt kapta. A két remekművet Itzhak Perlman és Vladimir Ashkenazy tolmácsolja mély átéléssel. (Hungaroton) IX. MAGYARORSZÁGI TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ A táncházi mozgalom kilencedik országos találkozóján - összefüggésben a Csehszlovákiában és Romániában végbement változásokkal - fokozott figyelem fordult a határokon túl élő magyarság, valamint az ország területén élő nemzetiségek népzenéje felé. Ez tükröződik a fesztivál alkalmából kiadott lemez zenei anyagában is; az elhangzó dallamok nagyobb része mezőségi, moldvai, erdélyi, széki, illetve Zobor vidéki gyűjtésekből származik, s előadóik között is találkozhatunk pozsonyi és romániai magyar zenészekkel. A lemez érdekessége, hogy megszólal rajta a Pendely együttes is, melyet Svájcban és NSZK-ban élő fiatalok alapítottak. (Hungaroton) GEORG PHILIPP TELEMANN e-moll szvitkét concerto Telemann - hasonlóan kortársaihoz - mennyiségileg is tekintélyes számú művet írt, ám ezek egy része sajnos elveszett. így mintegy ezer zenekari concertója közül mindössze 126 maradt fenn, köztük a lemezen hallhatók, melyek komponálásmódjában és hangszerelésében a zeneszerző sikerrel egyesítette a francia és az olasz barokk zene erényeit. A darabokat - az e-moll szvittel - a korhű hangszereken játszó szombathelyi Capella Savaria szólaltatja meg. (Hungaroton) LUDWIG VON BEETHOVEN Eroica A „hősi szimfónia egy nagy ember emlékére” alcímet viselő mű (Esz-dúr, op. 55) a zeneszerző egyik legnépszerűbb kompozíciója. E felvétel érdekessége, hogy a hazánkban rendkívül népszerű japán karmester, Kobayashi Ken-Ichiro vezényli, közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar. A lemez a tavaly augusztusban Békéscsabán, az Evangélikus Nagytemplomban elhangzott hangversenyt rögzíti. (Hungaroton) GEORG FRIEDRICH HÄNDEL Kilenc német ária Világhírű opera-énekesnőnk, Hamari Júlia - a Magyar Barokk Trió kíséretében - a barokk vokális zene kevéssé ismert remekeinek bemutatására vállalkozott e lemezen. A hallei születésű nagy zeneszerző már angliai éveiben komponálta e német nyelvű áriákat, melyeknek szövegét az a Barthold Heinrich Brockes hamburgi költő írta, akinek nevéhez az egyik Händelpassió librettója is fűződik. (Hungaroton) LUDWIG VON BEETHOVEN 2. és 4. zongoraverseny A zeneszerző öt zongoraversenye közül sorszám szerint a 2. és a 4., időrendben a legkorábbi és az utolsó előtti hallható a lemezen. A B-dúr (op. 19) kompozíción, eredeti megoldásai ellenére még számottevően érződik Mozart hatása, míg a G-dúr (op. 58) koncertet joggal tartják a műfaj egyik csúcsának. A műveket az Eugen Jochum, illetve Kari Böhm dirigálta Bécsi Filharmonikusok és Maurizio Pollim zongoraművész szólaltatják meg. (Hungaroton) 60 HARANG
