Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-08-13 / 21. szám
BEHARANGOZÓ KövM^v HUNYADI MÁTYÁS Az „utolsó nagy nemzeti uralkodónk” halálának 500. évfordulójáról szépszámú kiadvány emlékezik meg, közülük a legreprezentatívabb ez az emlékkönyv (hasonló összeállítás 50 évvel ezelőtt jelent meg). Tanulmányai úgy próbálnak árnyalt képet rajzolni Mátyás ellentmondásoktól sem mentes személyiségéről, hogy érintik a korszak minden lényeges és jellemző kérdését, így a Hunyadi-család történetét, a korabeli államszervezetet, a török, cseh - a szerzők között kiváló tudósaink mellett egy csehszlovák történészt is találunk - és itáliai külkapcsolatokat, a kulturális életet, valamint a humanista történetírásban és a néphagyományban föllelhető Mátyás-kultusz jellegzetességeit. Mint utószavában Rázsó Gyula történész jelezte, mind ez ideig nem készült el egy korszerű, önálló, összefoglaló jellegű monográfia nagy királyunkról. Ez az emlékkönyv nagymértékben járul hozzá az elfogulatlan, politikai és ideológiai felhangtól mentes, hiteles Mátyás-kép kialakításához. (Zrínyi Kiadó, 150 Ft) ASSISI SZENT FERENC PERUGIAI LEGENDÁJA Kortársakat és utódokat, hívőket és nem hívőket, világi és egyházi írókat, tudósokat, művészeket egyaránt foglalkoztatja Assisi Szent Ferenc különös élete és működése. Életének, tanításainak a forrásai - túl saját írásain - azok a hivatalos és nem hivatalos életrajzok, legendák, melyek nem sokkal halála után keletkeztek. Közülük is kiemelkedik az ún. Perugiai legenda, melyet Szt. Ferenc legközvetlenebb társai írtak. Fejezeteit rövid tanulmány vezeti be, mely bemutatja Szt. Ferencet és korát, valamint a róla szóló legendák keletkezési körülményeit, szerzőit. (Helikon Kiadó, 140 Ft) Jakob Böhme FÖLDI ÉS ÉGI MISZTÉRIUMRÓL Első ízben jelent meg magyar nyelven válogatás J. Böhme (1575-1624) írásaiból. „Az első német filozófus” - ahogy Hegel nevezte - eredetileg cipészmesterséget tanult, s látomás hatására, érett férfiként kezdte írni évszázadokig ható bölcseleti munkáit, melyekben szintézisét alkotta a keresztény misztikának, az alkímiának és a kabalisztikának. Úgy tartotta, hogy ő az élő Istenség szavának tolmácsolója, ám egyháza kevéssé tolerálta működését: haláláig üldöztetésben volt része. (Helikon Kiadó, 80Ft) Győrffy György: A MAGYARSÁG KELETI ELEMEI A keletről jött magyarság a római kereszténység fölvételével a nyugati civilizációhoz kötötte ugyan sorsát, ám a keleti hatásoknak, fekvése miatt, még jó ideig ki volt téve. A honfoglalás és az államalapítás után is elérték a nyugatra vándorló népek újabb hullámai, vonulásuknak a tatárdúlás vetett véget. Az ekkor letelepített népcsoportok hamar elvesztették nyelvüket, ám meg tudták őrizni etnikai jellegzetességeiket, hisz az állam nem törekedett erőszakos beolvasztásukra. A kiváló történész fél évszázad alatt keletkezett, tucatnál több tanulmánya a kabarok, a székelyek, a besenyők, a kunok, a jászok és a palócok eredetével, társadalmi és gazdasági rendjével, kultúrájával foglalkozik, és számba veszi máig fennmaradt emlékeiket. (Gondolat Kiadó, 110 Ft) Barcy Zoltán -Somocjyi Győző: KIRÁLYÉRT ÉS HAZÁÉRT Az 1848-49-es szabadságharc leverésével, nemzeti önállóságunk elvesztésével megszűnt az első magyar honvédsereg is, a csapatokat részben feloszlatták, nagyobb részt büntetésül besorozták az osztrák császári hadseregbe. Ezen a helyzeten csak az 1867-es kiegyezés tudott változtatni, melynek eredményeként - korlátozott jogkörrel ugyan - megalakulhatott a második magyar királyi honvédség, s fenn is állt egészen 1918-ig, az I. világháború végéig. A szerzőpáros az 1848-49-es honvédsereg bemutatása után e könyvében a másodikról nyújt átfogó képet. Szakszerű leírások és részletekbe menően pontos rajzok ismertetnek meg a különböző fegyvernemek és alakulatok tisztjeivel, közkatonáival, felszerelésükkel, ellátásukkal, kiképzésükkel. A szerzők külön fejezetet szentelnek olyan különleges egységeknek, mint a korona- vagy képviselőházi őrség, a honvéd lelkészek vagy a zenészek. (Corvina Kiadó, 600 Ft) Kaari Utrio: ÉVA LÁNYAI A finn történész-írónő könyve bizonnyal vitákat fog kiváltani olvasóiban. Persze, nem azért, mert férfiközpontú világunkban az európai nő, a gyerek és a család történetének összegzésére vállalkozott, hanem azért, mert néhány elméleti-filozófiai fejtegetése és következtetése legalábbis megkérdőjelezhető. Vitathatatlanul tiszteletet érdemel viszont az a tanulmányban felhalmozott adat- és ismeretanyag, mely az ókortól napjainkig mutatja be a különböző korok eltérő rendű és rangú asszonyainak életviszonyait, a nők társadalomban betöltött szerepét, a családi élet jellegzetességeit. Külön is fel kell hívni a figyelmet a kötet páratlan illusztrációs anyagára, melynek áttekintése önmagában is számtalan tanulsággal szolgál. (Corvina Kiadó, 275 Ft) Vojnits András: UTAZÁS A REJTELMES KELET-AFRIKÁBAN A nagy földrajzi felfedezések kora a 18. századra lényegében lezárult, ezután az újonnan fölfedezett területek belső részeinek feltárása következett. A fekete kontinens utolsó nagy fehér foltjának eltüntetésében döntő szerepet vállalt az a Teleki Sámueltól expedíció, mely 1886-89 között mintegy 3000 kilométert tett meg a mai Tanzánia, Uganda és Kenya területén. Rendkívül nehéz körülmények között folytatták útjukat, melynek emlékét sokáig őrizték a Rudolf trónörökösről - az expedíció pártfogójáról - és feleségéről, Stefánia hercegnőről elnevezett (később átkeresztelt) tavak. A jelentős tudományos eredményeket felmutató, mégis méltatlanul elfeledett útnak néhány lelkes tudósunk azzal állított emléket a múlt évben, hogy végigjárta Teleki száz évvel korábbi expedíciójának útvonalát. E szórakoztató stílusban megírt könyv szerzője - a csoport 58 HARANG
