Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-10 / 2. szám

!'Beharangozó Olasz Ferenc DICSÉRTESSÉK Pusztuló, eltűnő múltunk nyomá­ban... Út mentén, mezőn, magánházak kertjében, útelágazásban, temetők, templomok mellett hálából, fogada­lomból, csodás esemény, szeren­csétlenség, emberhalál emlékére évszázadok óta keresztet állítottak az emberek. Díszeset, festettet-fara­­gottat. vagy csak egyszerűbbet te­hetségük szerint kőből, fából, öntött vasból és bádogból. Ez utóbbiakat csak Közép-Európában találni. Sor­suk is tipikusan közép-európai: pusztították hitbéli vagy esztétikai okokból, rongálta az idő. Máshol meg óvták, ha rozsda marta vagy lepattogzott a festéke, áhítatos ke­zek átfestették. Legtöbbjét azonban már csak a fotók őrzik meg az emlé­kezetnek. Olasz Ferenc a közelmúltban még föllelhető bádogkorpuszos ke­reszteket örökítette meg színes fényképeken, s ez az anyag látható - népi imádságok kíséretében - e kötetben. (Optimum Kiadó,390-Ft) Pók Lajos BÉCS, 1906 Bécs része jelenünknek, de még in­kább része múltunknak. Ezért isme­rete és megértése nélkül kultúránk, kelet-közép-európaiságunk megha­tározása lehetetlen. (Persze a Mo­narchia felélesztésével kacérkodó gondolatok inkább kétségbeejtő helyzetünkből, semmint a realitás­ból fakadnak.) A város kultúrtörté­netének legizgalmasabb időszaka kétségkívül a századfordulót meg­előző és követő évtized. Az állam­rend összeomlás előtti napjait éli, a polgárok szívósan ragaszkodnak a dicsőséges múlthoz, hagyomá­nyaikhoz, miközben a művészetek­ben és a tudományban újra törekvő tehetségek sora alkot, akik kímélet­len pontossággal és érzékenységgel definiálják egyre inkább befelé for­duló, hanyatló társadalmukat. Az irodalomban Kafka, Musil, Schnitz­ler. a pszichológiában Freud, Adler, Jung, a képzőművészetben Klimt. Schiele, Kokoschka, a zenében Mahler és Schönberg neve fémjelzi a korszakot. Őket, munkásságukat, műveiket mutatja be ez a könyv; a kort, s a várost, melyben alkottak. (Helikon Kiadó. 195- Ft) Michael Asher A NEGYVENNAPOS ÚT Móga János VÁNDORÚTON INDIÁBAN Immár harmadszor kap új formátu­mot a Gondolat Kiadó kétségkívül legnépszerűbb és legnagyobb pél­dányszámban megjelenő sorozata, a VILÁGJÁRÓK, mely XX. századi külföldi és magyar utazók - újság­írók, írók, tudósok és kutatók - út­leírásait adja közre. Eddigi közel kétszáz kötete olyan időszakban segített megismertetni a világ or­szágait, tájait, természeti szépsé­geit, amikor a világjárás izgalmát és kalandját csak kevés kiválasztott vagy szerencsés élhette át. Tapasz­talataik, tanácsaik azonban haszno­sak a mai utazók számára is. A sorozat két újabb kötete közül az első, Michael Asheré, a Líbiai­sivatagban élő nomád arab törzsek életét mutatja be, szembesítve a si­vatag romantikáját az olykor kímé­letlen valósággal. Ugyancsak zárt, idegeneket ne­hezen befogadó világba, Indiába kalauzol el Móga János könyve, aki társával Körösi Csorna Sándor nyo­mán fölkereste Nyugat-Tibet titok­zatos lámakolostorait is. Megismer­tetnek az itt élő népek életével, szo­kásaival, vallásaival, valamint az évezredes indiai civilizáció fenn­maradt emlékeivel, hagyományai­val. (Gondolat, 94-Ft) (Gondolat, 98-Ft) Móga János VÁNDORÉ ION INDIÁBAN EGY MAGYAR EtAl tl MISIA I HMM INDIÁBAN Bt S/ON ÉS BARKAS. teherautón és riksán. GYALOG ÉS REPOlOGEPEN Vásárhelyi Lili A NEVESINCS VÁROS Két fanyar-szomorú mesét olvasha­tunk e kötetben. Vagy inkább fel­nőtteknek szóló példázatokat? Seholsincs ország királyát állan­dóan dicsőíteni kell, s mert egy vá­ros lakói vétenek e szokás ellen, büntetésül rájuk küldi Behemótot, a szörnyeteget, aki fölfalja a betűket. Sikerül az utolsó pillanatban le­győzni a gonoszokat, de városuk neve örök emlékeztetőül. Nevesincs marad. Seholsincs ország egy kis falujá­ban él egy lusta, gyáva, nagyra­vágyó vargafi. aki király szeretne lenni, s ezért szövetséget köt a go­nosszal. Hatalomra jutva megaláz­za, nyomorba és sötétségbe kény­szeríti a népet, s mikor már teljes­nek érzi a hatalmát, eljön a Meg­váltó, aki összezúzza zsarnoki ural­mát. A kötetet Krizhai Judit erdélyi tájakat és falvakat idéző rajzai il­lusztrálják. (Héttorony Kiadó, 80.- Ft) AZ ÜVEG MŰVÉSZETE (Miskolc, Herman Ottó Múzeum) Az évszázadok során sokat fejődött az üveg gyártási technológiája, bő­vült felhasználási területe, ám lé­nyegesen nem változott meg: ma is öntéssel vagy hívással készül, s fő­leg ivóedénynek, tárolásra vagy ab­laküvegnek használjuk. Annyira természetes része lett hétköznap­jainknak, hogy kevesen gondolják, egy-egy régi darab - legyen az akár a legegyszerűbb múlt századi pa­lack - komoly anyagi és művészi értéket képviselhet. Az üveg történetében két stílus él egymás mellett: a fúvott - mely a felhevített anyag kitűnő alakítható­­ságát használja ki , s a kristálystílus, melynél a megszilárdult formázott anyagot csiszolják, gravírozzák pom­pázatos ásványokhoz hasonlóvá. De díszítették, s díszítik az üveget fes­téssel, préseléssel, berakással, vagy egyszerűen csak az anyagát színezik zöldre, lilára, vörösre, barnára, ko­baltkékre. irizálóra. Rendkívül sokrétűen használták az üveget a múltban: ivóedényként pohár, serleg, porciós üveg - pálin­kakimérésre - kulacs, bokály. táro­lóedényként különféle palackok, befőttes ballon, patikaedény; ve­gyes és különleges rendeltetésként tányér, szilke, keresztelőedény, szenteltvíztartó, pipa. vasalói!), lámpa, s ékszer is készült belőle. Az üveg művészetét - ezen belül is külön hangsúllyal a nagy múltú magyar üvegipar termékeit - mutatja be az a vándorkiállítás, melynek anyagát a debreceni Déri Múzeum, a sárvári Nádasdy Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum leg­szebb darabjaiból válogatták, s mely Debrecen és Sárvár után Miskolcon tekinthető meg március l-jéig. 36 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents