Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-10 / 2. szám
!'Beharangozó Olasz Ferenc DICSÉRTESSÉK Pusztuló, eltűnő múltunk nyomában... Út mentén, mezőn, magánházak kertjében, útelágazásban, temetők, templomok mellett hálából, fogadalomból, csodás esemény, szerencsétlenség, emberhalál emlékére évszázadok óta keresztet állítottak az emberek. Díszeset, festettet-faragottat. vagy csak egyszerűbbet tehetségük szerint kőből, fából, öntött vasból és bádogból. Ez utóbbiakat csak Közép-Európában találni. Sorsuk is tipikusan közép-európai: pusztították hitbéli vagy esztétikai okokból, rongálta az idő. Máshol meg óvták, ha rozsda marta vagy lepattogzott a festéke, áhítatos kezek átfestették. Legtöbbjét azonban már csak a fotók őrzik meg az emlékezetnek. Olasz Ferenc a közelmúltban még föllelhető bádogkorpuszos kereszteket örökítette meg színes fényképeken, s ez az anyag látható - népi imádságok kíséretében - e kötetben. (Optimum Kiadó,390-Ft) Pók Lajos BÉCS, 1906 Bécs része jelenünknek, de még inkább része múltunknak. Ezért ismerete és megértése nélkül kultúránk, kelet-közép-európaiságunk meghatározása lehetetlen. (Persze a Monarchia felélesztésével kacérkodó gondolatok inkább kétségbeejtő helyzetünkből, semmint a realitásból fakadnak.) A város kultúrtörténetének legizgalmasabb időszaka kétségkívül a századfordulót megelőző és követő évtized. Az államrend összeomlás előtti napjait éli, a polgárok szívósan ragaszkodnak a dicsőséges múlthoz, hagyományaikhoz, miközben a művészetekben és a tudományban újra törekvő tehetségek sora alkot, akik kíméletlen pontossággal és érzékenységgel definiálják egyre inkább befelé forduló, hanyatló társadalmukat. Az irodalomban Kafka, Musil, Schnitzler. a pszichológiában Freud, Adler, Jung, a képzőművészetben Klimt. Schiele, Kokoschka, a zenében Mahler és Schönberg neve fémjelzi a korszakot. Őket, munkásságukat, műveiket mutatja be ez a könyv; a kort, s a várost, melyben alkottak. (Helikon Kiadó. 195- Ft) Michael Asher A NEGYVENNAPOS ÚT Móga János VÁNDORÚTON INDIÁBAN Immár harmadszor kap új formátumot a Gondolat Kiadó kétségkívül legnépszerűbb és legnagyobb példányszámban megjelenő sorozata, a VILÁGJÁRÓK, mely XX. századi külföldi és magyar utazók - újságírók, írók, tudósok és kutatók - útleírásait adja közre. Eddigi közel kétszáz kötete olyan időszakban segített megismertetni a világ országait, tájait, természeti szépségeit, amikor a világjárás izgalmát és kalandját csak kevés kiválasztott vagy szerencsés élhette át. Tapasztalataik, tanácsaik azonban hasznosak a mai utazók számára is. A sorozat két újabb kötete közül az első, Michael Asheré, a Líbiaisivatagban élő nomád arab törzsek életét mutatja be, szembesítve a sivatag romantikáját az olykor kíméletlen valósággal. Ugyancsak zárt, idegeneket nehezen befogadó világba, Indiába kalauzol el Móga János könyve, aki társával Körösi Csorna Sándor nyomán fölkereste Nyugat-Tibet titokzatos lámakolostorait is. Megismertetnek az itt élő népek életével, szokásaival, vallásaival, valamint az évezredes indiai civilizáció fennmaradt emlékeivel, hagyományaival. (Gondolat, 94-Ft) (Gondolat, 98-Ft) Móga János VÁNDORÉ ION INDIÁBAN EGY MAGYAR EtAl tl MISIA I HMM INDIÁBAN Bt S/ON ÉS BARKAS. teherautón és riksán. GYALOG ÉS REPOlOGEPEN Vásárhelyi Lili A NEVESINCS VÁROS Két fanyar-szomorú mesét olvashatunk e kötetben. Vagy inkább felnőtteknek szóló példázatokat? Seholsincs ország királyát állandóan dicsőíteni kell, s mert egy város lakói vétenek e szokás ellen, büntetésül rájuk küldi Behemótot, a szörnyeteget, aki fölfalja a betűket. Sikerül az utolsó pillanatban legyőzni a gonoszokat, de városuk neve örök emlékeztetőül. Nevesincs marad. Seholsincs ország egy kis falujában él egy lusta, gyáva, nagyravágyó vargafi. aki király szeretne lenni, s ezért szövetséget köt a gonosszal. Hatalomra jutva megalázza, nyomorba és sötétségbe kényszeríti a népet, s mikor már teljesnek érzi a hatalmát, eljön a Megváltó, aki összezúzza zsarnoki uralmát. A kötetet Krizhai Judit erdélyi tájakat és falvakat idéző rajzai illusztrálják. (Héttorony Kiadó, 80.- Ft) AZ ÜVEG MŰVÉSZETE (Miskolc, Herman Ottó Múzeum) Az évszázadok során sokat fejődött az üveg gyártási technológiája, bővült felhasználási területe, ám lényegesen nem változott meg: ma is öntéssel vagy hívással készül, s főleg ivóedénynek, tárolásra vagy ablaküvegnek használjuk. Annyira természetes része lett hétköznapjainknak, hogy kevesen gondolják, egy-egy régi darab - legyen az akár a legegyszerűbb múlt századi palack - komoly anyagi és művészi értéket képviselhet. Az üveg történetében két stílus él egymás mellett: a fúvott - mely a felhevített anyag kitűnő alakíthatóságát használja ki , s a kristálystílus, melynél a megszilárdult formázott anyagot csiszolják, gravírozzák pompázatos ásványokhoz hasonlóvá. De díszítették, s díszítik az üveget festéssel, préseléssel, berakással, vagy egyszerűen csak az anyagát színezik zöldre, lilára, vörösre, barnára, kobaltkékre. irizálóra. Rendkívül sokrétűen használták az üveget a múltban: ivóedényként pohár, serleg, porciós üveg - pálinkakimérésre - kulacs, bokály. tárolóedényként különféle palackok, befőttes ballon, patikaedény; vegyes és különleges rendeltetésként tányér, szilke, keresztelőedény, szenteltvíztartó, pipa. vasalói!), lámpa, s ékszer is készült belőle. Az üveg művészetét - ezen belül is külön hangsúllyal a nagy múltú magyar üvegipar termékeit - mutatja be az a vándorkiállítás, melynek anyagát a debreceni Déri Múzeum, a sárvári Nádasdy Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum legszebb darabjaiból válogatták, s mely Debrecen és Sárvár után Miskolcon tekinthető meg március l-jéig. 36 HARANG
