Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-10 / 2. szám

‘Befiaratiflozó Hosszabb vendégszereplésen van hazánkban Franki Péter, a kiváló zongoraművész, aki csodagye­rekként tizenkét éves korában ad­ta első hangversenyét. Hernádi Lajos növendékeként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kolán. majd számos rangos ver­senyen nyert díjat, ért el értékes helyezést. 1958 óta él Angliában. A héten először szerdán, 10-én lép fel a ZENEAKADÉMIÁN. Önálló zongoraestjének műsorán két Haydn-mű, Schumann C-dúr fantáziája, Debussy Metszetekje (Estampes), Bartók Három ron­­dója és Két román tánca mellett egy magyarországi bemutató, Szöllősy András Paesaggio con morti (Tájkép halottakkal) című műve hangzik el. Ugyanez a program másnap este PÉCSETT, a Liszt Teremben is hallható lesz előadásában. Franki Péter működik közre azokon a koncerteken is - 15-én, hétfőn, SZEGEDEN, a Nemzeti Színházban és 16-án kedden, a ZENEAKADÉMIÁN - amelye­ken Lukács Ervin vezényli a Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kart. A műsoron szerepel: Weber kevéssé méltányolt operájának, az Oberonnak legnépszerűbb részlete, a nyitány; Schumann egyik legszebb műve, az a-moll zongoraverseny; és Schubert 8. „Nagy” C-dúr szimfóniája. 1801-ben, Handel műveinek hatására. Thomson angol költő versei nyomán komponálta Haydn négy részes oratóriumát, Az évszakokat, melynek zenéjé­ben és szövegében - eltávolodva a műfaj vallási vonatkozásaitól - a felvilágosodás hatására, a ter­mészet szeretete, az élet szépsége fogalmazódik meg. A mű 14-én, vasárnap a BUDAPEST KONG­RESSZUSI KÖZPONTBAN hangzik el, a Monteverdi Kórust és az Angol Barokk Szólisták ze­nekarát a világhírű karmester, John Eliot Gardiner vezényli. 1875. január 14-én született Albert Schweitzer, a kiváló orvos, teológus, orgonaművész, zenetör­ténész. Születésének 115. évfor­dulóján - 14-én, vasárnap az ÓBU­DAI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT­BAN - a nevét viselő kórus és ze­nekar ad hangversenyt Bach, Haydn és Mozart műveiből. Brecht-Weill: KOLDUSOPERA Brecht-Weill remek nagy meg­mérettetés. Színésznek, rende­zőnek egyaránt. Az volt Ljubi­­movnak, Sándor Pálnak, Szine­­tár Miklósnak, s másoknak. Az lesz Gothár Péternek is, aki a Vígszínházban állítja színre. Brecht, akárcsak Shakes­peare, bátran kölcsönzött témát másoktól. így tett az 1728-ban írott The Beggar’s Operával, John Gay művével is. Az angol író a fiatal burzsoá társadalom kalandorkorszakát ábrázolta szatirikus formában - Brecht a kétszáz évvel későbbi kapitaliz­mus szatíráját írta meg. Átdol­gozásából pontosan kiderül, mennyit változott a világ két évszázad alatt. Songjai pedig tételes egyszerűséggel fogal­mazzák meg a társadalom teljes morális leépülését. Vajon a rendező hogyan ál­lítja színpadra most, 1990-ben a kapitalizmus szatíráját? Mit tud erről mondani az a művész, aki tanúja a szocializmus „vessző­futásának”, egy eszme - Brecht tollára méltó - „tündöklésének és bukásának”? Erre a kérdésre is választ ad(hat) ez a premier. Weöres Sándőr: A HOLDBÉLI CSÓNAKOS Sokszor kergetünk ábrándot. Szeretnénk rátalálni az igazira, s közben észre sem 'vesszük, hogy mindvégig ott volt ve­lünk, segítőkészen állt mellet­tünk. így történik ez A holdbéli csónakosban is, ahol Pávaszem királykisasszony keres társat magának. Az 1941-ben - egy bábszínházi együttes felkérésé­re - írott darab egyszerre szól gyerekeknek és felnőtteknek. Gyönyörű mese az álmokról és a realitásban való megbékélés melankóliájáról. (A miskolci előadást Galgóczi Judit és M. Kecskés András rendezte.) A NAP BIRODALMA (Színes, amerikai film. Rendező: Steven Spielberg) A második világháború idején a japán fogolytáborokban sínylő­dő katonákról, a rabtartók ke­gyetlenkedéseiről számos mű született. (Talán elegendő, ha James Clavell regényére, a Pat­kánykirályra, vagy Nagisa Oshima Boldog karácsonyt Mr. Lawrence című filmjére hivat­kozom.) J. G. Ballard regénye, A Nap birodalma is egy fogoly­táborban játszódik, ám a hábo­rút, a megaláztatásokat, a hadi­fogolylét tragikus „hétköznap­jait” egy kisfiú szemszögéből ábrázolja. Akinek - ha életben akar maradni - el kell sajátíta­nia a túlélés művészetét. A Nap birodalma hatalmas tömegeket mozgató, látványos szuperpro­dukció. Ám e témákban remek­művek is születtek, például Tarkovszkijtól az Iván gyer­mekkora vagy Klimov filmje a Jöjj és lásd. S ez a mérce ma­gasnak bizonyult Spielberg szá­mára... MINDENSZENTEK (Színes, magyar, ismeret­­terjesztő film. Rendező: Olasz Ferenc) A 114 perces alkotásban egyet­len szó sem hangzik el. Nincs kommentáló szöveg, csak zene, Vivaldi, Lassus, Albinoni gyö­nyörű muzsikája szól. A lát­vány önmagáért beszél. A ka­mera végigpásztáz tájakat, el­időzik hóbundába öltözött vagy érett búzatáblák közepén álló szobrokon, pléh- és kő-Krisztu­­sokon, megejtő egyszerűséggel mintázott Máriákon, zsindely­tetős, régi templomokon, ősi szimbólumokat őrző sírjeleken. Ez a hat „fejezetből” álló film többet tesz ismereteink gyarapí­tásánál. Nemcsak gyönyörköd­tet, s nemcsak tanít, hanem se­gít megőrizni a paraszti vallá­sosság máig megmaradt emlé­keit. JEREMIAH JOHNSON (Színes, amerikai film. Rendező: Sidney Pollack.) Vajon ki lehet ez a címbéli, profetikus nevű férfi? Miért vá­lasztja a békés városi élet he­lyett a vadont, mi űzi a hegyek közé, ahol a zord tél, a vadálla­tok és az indiánok késztetik örökös készenlétre, harcra az embert? A kérdésre nincs válasz. Csak sejteni lehet, hogy Jere­miah Johnson a korrupt és erő­szakos civilizáció elől menekült a vadonba, ahól az első kemény tél után kezdi megtanulni az életben maradás fortélyait és családra is lel egy indián lányt és egy néma fiút istápolva. Igaz, a film végén ismét egye­dül marad, de addig megismer­hette az otthon, az összetarto­zás, a szeretet melegét, szépsé­gét. (Intervideo) CSEREPES KÁROLY Kivándorlás A századforduló Magyarországán kialakuló nagyüzemi ipar és a megszilárduló nagybirtokrend­szer milliókat kényszerített a nyo­mor szintjére. Az alkalmi munká­ból élő magyar, szlovák, kárpát­ukrán, német, horvát cseléd, nap­számos, munkás utolsó garasait összerakva családjával kivándo­rolt Amerikába, az állandó mun­ka, a jobb élet és közeli hazatérés reményében. Új hazájukban több­nyire egy helyen telepedtek le, közösen vállaltak munkát bá­nyákban, gyárakban, s bár őrizték hagyományaikat, zenéjüket s fő­leg nyelvüket, életformájukat, kultúrájuk lassan keveredett a helybéliekével. 34 HARANG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents