Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-10 / 2. szám
szerzője például 1548-ban Krakkóban magyarázatos prózai zsoltárfordításait adta ki. A szász eredetű Heltai Gáspár - akkor kolozsvári evangélikus nyomdász, egyben lelkész, halastó-tulajdonos, papírmalom- és serfőző vállalkozó, aki utóbb a legálisan működő vallások mindegyikébe belekóstolt - Hoffgreff György nyomdásztársával páratlanul gazdag irodalmi termést hozott 1551-1565 között. Külön érdekességre tarthat számot a nagy, lángoló lelkű lutheránus szuperintendensnek, Bornemisza Péternek egy utalása, amely az 1579-ben kiadott Postillája végén olvasható. így hangzik: „Ezek után kezde az Úristen nódítani nihány fő emberek által... egy nihány ájtatos keresztény uraim és prédikátor Kolozsvár Evangélikus bibliafordítói Ő vala az égő szövétnek és az fénylő. Tü kedig nem akarótok egyideig vigadnotok őfényességében”. Jón. 5,35 Kevés népnek adatott meg, hogy már a középkorban, vagy akárcsak az újkor hajnalán is anyanyelvén olvashassa a Szentírást. Magyar népünk számára a huszita Pécsi Tamás és Újlaki Bálint szerémségi papok hitvalló ajándékként hagyták kéziratban - mint ízes lelki eldelt - az utóbbi három kódexben fennmaradt bibliarészeket. A fenti idézet a Müncheni Kódexből való. Az űj esztendőben ünnepeljük az első magyar nyelvű teljes Szentírás, a Vizsolyi Biblia megjelenésének négy százados jubileumát. Ebből az alkalomból a budapesti Evangélikus Múzeumban időszaki kiállítást nyitottunk. Ennek anyagával ismertetjük meg most Olvasóinkat. Ismeretes, hogy Nádasdy Tamás országbíró anyagi és szellemi támogatásával 1541-ben Sárvár-Újszigeten jelent meg Luther és Melanchthon wittenbergi Bél Mátyás tanítványának, Sylvester Jánosnak (1505-1552) magyarra fordított Újszövetsége. Ez az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv. Híres előszavát talán újra skandálni tudják középiskolás diákjaink... A Vizsolyi Biblia megjelenése előtt a lutheri reformáció több jeles hazai képviselője igyekezett magyar nyelvű bibliát a nép kezébe adni. Benczédi Székely István - Károli gönci elődje - az első magyar nyelvű világtörténet (Chronica) Krmann Dániel uraim által... az Bibliának épen való ki nyomtatására... Rüber urammal... jó volna jövendőn emlékezni, hogy ha Sárost adhatnák oly módon, hogy a: Bibliát ott nyomtatnám ki és ha ő magais segíthetnéje költséggel... Erről írtunk Erdélybe is. De mind ezek fü képpen hagyjuk az Úr Istenre.” Végül is nem Bornemisza, hanem a gönci, helvét hitvallású prédikátor és esperes, eredeti nevén Radics, közismerten Károli Gáspár (fi591) nevéhez 32 HARANG
