Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-11 / 15. szám
‘Beharangozó HitKfi/efsenlj Az „örök város", Róma szépségei és történelmi emlékei niár eddig is -tröbtjgzeneszerzőt megihlettek. Mű"‘’'tfé’fSJből válogatta a világhírű karmester, Lamberto Gardelli a 12-i, csütörtöki ZENEAKADÉMIAI koncertje programját. A Magyar Allami Hangversenyzenekar előadásában előbb Bizet 1X66-68 között komponált, kevéssé ismert Rómaszvitje, majd Ottorino Respighi-lői két népszerű mű, a Róma kútjai és a Róma fenyői hangzik el. 1798-ben fejezte be Haydn három szólóénekesre, vegyeskarra és zenekarra írt német nyelvű oratóriumát, A teremtést, melynek szövege Milton Elveszett Paradicsom című eposzán alapul, s benne a világ teremtése elevenedik meg. A remekművet 12-én. csütörtökön a PESTI VIGADÓBAN az Antal Mátyás dirigálta Magyar Posta Szimfonikus Zenekara és a Budapesti Kórus szólaltatja meg kiváló énekeseink. Kincses Veronika. Kállay Gábor és dementis Tamás közreműködésével. A héten két olyan hangverseny is lesz a PESTI VIGADÓBAN, melyen gitárra írt művek is megszólalnak. 13-án pénteken, a Concentus Hungarians kamarazenekar előbb Samuel Barber 20. századi amerikai zeneszerző vonószenekarra írt Adagióját adja elő, majd Alexandre Lagoya görög gitárművész közreműködésével Rodrigo nagy közkedveltségnek örvendő Arenjuezconcertóját. Az est befejező száma Csajkovszkij ugyancsak gyakran játszott, négy tételes Vonósszerenádja (op. 48.). Másnap este, ugyancsak a Vigadóban Sárközy Gergely gitárművész és a MÁV Kamarazenekara Bach- és Vivaldi-műveket szólaltai meg. 18-án, szerdán a Győri Filharmonikus Zenekar vendégszerepei a ZENEAKADÉMIÁN. Sulyok Tamás vezényletével az est első részében Schubert melankolikus h-moll (közkeletű nevén Befejezetlen) szimfóniája hangzik el tolmácsolásukban, majd Richard Strauss egyik utolsó műve, a H. Hesse verseire írt Négy utolsó ének. (Az énekszólamot Temesi Mária szólaltatja meg.) A koncert befejező szánta Brahms 1883-ban komponált 3. (F-dúr) szimfóniája lesz. Ránki Dezső és Kinkön Edit négykezes zongoraestjére 12-én szerdán VÁSÁROSNAGYMÉNYBAN, a Művelődési Házban kerül sor. Előadásukban Mozart C-dúr szonátája (K. 521), Ravel közkedvelt szvitje, a Lúdanyó meséi és Schubert A-dúr rondója, valamint fmoll fantáziája szólal meg. 18-án. szerdán SZEGEDEN, a Tisza Szállóban a kibővített Bartók Vonósnégyes lép föl. Beethoven D- dúr vonósnégyesét, (az op. 10-es sorozatból), Julius Weismann vonósnégyesét. végül Brahms C-dúr vonósötösét (op. 111) adják elő. S2inflÄ2 R. WAGNER: TANNHÄUSER (Állami Operaházi Richard Wagner - miután elkészült a szövegkönyv megírásával 1843 nyarán hozzáfogott a Tannhäuser komponálásához. Csaknem két teljes évig dolgozott rajta, s 1845. október 15-én (a zeneszerző vezényletével) a drezdai operaházban hangzott fel első ízben a zenedráma. Operaházunk már első évadja során, 1885. február elsején műsorára tűzte, s Wagner alkotásai közül azóta is ezt játszották legtöbbször. Idén március elején, jó néhány esztendei „pihentetés” után, új rendezésben (Szinetár Miklós munkája), új díszletekkel, jelmezekkel, új szereplőkkel került színre az opera. A Tannhäuser ma - ahogyan Szinetár Miklós megfogalmazta —, „a művész dilemmáját, vergődését mutatja be, aki a teljesen szabad, szabados világban nem találja a helyét. Vágyódik valami elrendeződő értelemre, valami társadalmi kötöttségre. Ugyanakkor nem tudja elviselni a társadalmi kötöttségek túlzott szigorát, fegyelmét. Sem a teljes morális szabadság, sem a teljes morális rabság nem felel meg neki. A két véglet közötti vergődés az, amiről aTannáuserszól...” W. SHAKESPEARE MACBETH (Miskolci Nemzeti Színház) Shakespare kevéssé népszerű műve ez a komor, rideg nagyságával csodálatos tragédia. Némely felfogás szerint a Lady a valódi főszereplője, pontosabban az ő nagyravágyása, amely férjét, a hős katonát gyilkosságra ösztönzi, s a királyi trón erőszakos megszerzésére sarkallja. Pedig Shakespeare-nél Macbeth a nagy egyéniség - még bűneiben és bűnhödésében is az - aki alkalmasnak ítéli önmagát az uralkodásra. S csak ezután jelenik meg a Lady. hogy tovább hajtsa férjét a véres tettek útján. Ekképpen egyik sem olyan erős - vagy olyan alantas -. hogy egymaga hajtsa végre bűnös tettét. A Macbeth nem sokban különbözik Shakespeare királydrámáitól. De a történetnek itt nincs valóságalapja, és olyan akár egy lidérces álom. (A legtöbb jelenete éjszaka játszódik.) Nincs benne szeretet, nincs barátság; a keresztúton boszorkányok állnak, a lovak széttörik karámjukat, a sólymot röptében vagdalja halálra a bagoly. Lidércnyomás. Macbeth maga is mintha lidérces álomban élne. melyből nincs felébredés. Mert - miként a drámában is elhangzik - „Macbeth az álmot meggyilkolta... nem alhatik többé soha." Shakespeare művét - mely 1843- ban került először színre hazánkban - a miskolci társulat április 20-án mutatja be Galgóczy Judit rendezésében. film A frLM VARÁZSA (Színes, francia film. Rendező: Jean-Chartes Tacchella) Számomra a legrokonszenvesebb „őrültek”: a moziőrültek, akiket rabul ejtett a film varázsa, s többé nem tudnak szabadulni tőle. Van akiből rendező lesz - mint például Steven Spielberg, aki már tinédzserként forgatott másokból kritikus vagy forgatókönyvíró. de a többség megmarad örökös „zsöllyetagnak”. aki szinte minden szabad percéi a moziban tölti. E film két hőse: Nino és Donald arról álmodozik, hogy nagy filmrendező lesz, s számukra az élet is egy „szélesvásznú mozi”. Még szerelmeiket is ügy választják ki, hogy azoknak valami köze legyen a filmhez. (Barbara régi filmeket „restaurál”. Janine pedig egy mozitulajdonos ugonkahúga.) Ezek a fiatalemberek, akik a háború után kezdtek el lelkesedni a hetedik művészetért, annak a generációnak a tagjai, akik megalapították az első filmklubokat, s egyengették az utat a francia új hullám előtt. Jean-Charles Tacchella, a rendező akár saját magáról is mintázhatta volna filmje szereplőit. „Nemcsak ismertem őket - vallja - hanem részese voltam kalandjaiknak. én is egy voltam közülük." Ez a közeli „ismeretség” is hozzájárulhatott, hogy ennyire emberközelien tudja felidézni ezeket a fiatalembereket, s a kort 1948-49-es évek Párizsát. a moziőrültek életét, lelkesedését és ábrándjait... AZ EASTWICKI BOSZORKÁNYOK (Színes, amerikai fám. Rendező: George Miller.) Kik ezek a címbéli boszorkányok? Három bűbájos nő: a fekete, démoni Alex, a vonzó Jane és az ábrándos tekintetű, mézszőke Suzie. Fiatal, elvált asszonyok, akik New England egyik tengerparti kisvárosában élnek. Magányuk egy csapásra megszűnik, amikor megjelenik Eastwickben egy rejtélyes ismeretlen férfi, bizonyos Van Horne, aki talán maga az ördög. Néha durcás gyermek, máskor elbűvölő udvarló vagy gunyoros és kegyetlen férfi. John Updike mélyen filozofikus, s ugyanakkor mesteri könnyedséggel megírt műve a filmvásznon is megőrizte szellemét, játékosságát. A rendező eszményi szereposztásban vitte filmre a regényt: a három elragadó boszorkányt Cher, Susan Sarandon és Michelle Pfeiffer alakítja, az Ördögöt pedig Jack Nicholson játssza. (Intervideo)
