Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-11 / 15. szám
l^zrael népe számára niszán hó 15-től (március-április) nyolc napon át tart az ünnep. Az első és utolsó két nap főünnep, a négy közbülső nap pedig félünnep. Elkerülési ünnepnek is nevezik, mert amikor Isten tíz csapással büntette Egyiptom népét, a tizedik csapás alkalmával az elsőszülöttek megA két első este minden családnak Szédert (rend) kell rendeznie. A régi bölcsek szerint ilyenkor minden apának el kell mondania gyermekeinek az egyiptomi szabadulás történetét. Szédereste a családfő előtt az előírt rend szerint elkészített széder-tál van máccával (pászka) és egy darab parázson sült csontos hús - a bárányáldozat jelképéül -. A kiddus ima után a légben ünnepük Jézus jeruzsálemi bevonulását. A néptömeg kétezer évvel ezelőtt szüntelenül kiáltozta: „Áldott az Úr nevében érkező király! Békesség az égben! Hozsanna a magasságban!” Ma már nehezen tudjuk elképzelni ennek a messiási bevonulásnak az átütő erejű hangulatát, amelyben vallásos gondolatok és népies elképzelések kavarogtak. haltak, de a zsidók házait elkerülte a halál angyala. Ezért a Pészáhot megelőző napon az elsőszülött fiúk hálából böjtöt tartanak. Nevezik kovásztalan kenyerek ünnepének is ezt a napot, mert az ősöknek sürgősen kellett távoznia; annyi időt sem engedélyezett a zsarnok fáraó, hogy kenyerüket megsüthessék; így tésztájukat keletlenül a tüzes nap sütötte meg. Ezen az ünnepen nem szabad kovásszal, illetve erjesztéssel készült, vagy erjedésre alkalmas ételeket fogyasztani, sem ilyen italokat inni. kisebb gyermek megkérdezi: - „Miben különbözik ez az éjjel minden más éjjeltől?” - a családfő a Haggadából (peszáhi elbeszélés) elmeséli az egyiptomi rabszolgaság és a csodálatos szabadulás történetét. Ezután az előírt áldások következnek, pászkát és keserű gyökeret esznek, majd vacsoráznak. Ezt követően az asztali imát mondják el, zsoltárokat, himnuszokat és népies dalokat énekelnek, amelyek Istent és csodatetteit dicsőítik. A keresztények Húsvét előtt egy héttel, Virágvasárnap pálmaágakkal a kezükA pálma már régóta Izrael függetlenségének szimbóluma. Jézus azonban tisztában volt azzal, hogy ez a hódolat tragikus félreértés következménye. Ezért látványosan szamárháton vonult be a városba. Zakariás próféta szerint ugyanis a szamár a politikai hatalom nélküli Békefejedelem ismertetőjele. A legrégibb hagyomány nem ismerte Jézus szenvedéstörténetének pontos stációs helyeit a Via Dolorosát (Fájdalmak útja); mert akkor még a hívők áhítata az elítélés és a megfeszítés helyére összpontosult. Csak a 13. században jelölték ki a mai keresztutat a ferencesek abból a feltevésből kiindulva, hogy Jézust az Antonius várban ítélték halálra, és, hogy az akkori utcák megfeleltek a Krisztus korabeli Jeruzsálem utcáinak. Ma a keresztút a Régi Török Kaszárnya udvarán kezdődik (I.). Az Elítélés kápolnáján (II.) át elhalad az Ecce Homo ív alatt, majd rátér a Damaszkuszi kapu felől jövő Völgy utcára (III.). Itt továbbhaladva középtájon eléri a Fájdalmas Anya kápolnáját (IV.). Ezután 90 fokos fordulattal elkanyarodik a Via Dolorosa már irányt véve a Golgotára. A sarkon áll cirenei Simon kápolnája (V.). 80 méterrel előrébb a hatodik stációt egy oszlop jelzi, Veronika házának emlékét őrzi. További 60 métert előrehaladva a hetedik állomáshoz érünk. Itt lehetett valamikor a régi város második falán egy nagy városkapu. A Via Dolorosa ezután keresztezi azt az utcát, amelyben a johannita lovagok zarándokháza található. A nyolcadik stáció helye Jézus korában már kívül volt a második városfalon. A közeli, kilencedik stációig kitérőt kell tenni, mert a görögök kolostora ráépült a Via Dolorosára. Az utolsó öt stáció a Szent Sír templomában található: négy a Golgotán, az utolsó pedig maga a Szent Sír. Az Ószövetség és Újszövetség szent városa, Jeruzsálem (Jerusalaim) remélhetően nevének jelentéséhez hűen (Isten békéjének városa) nemsokára az általános vallási és társadalmi megbékélés kiindulópontjává válhat, tekintet nélkül az egyes felekezetek ünnepeire és ünneplőire. BABITS ANTAL Színes képeink a 30-31. oldalon. HARANG 29
