Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-04-11 / 15. szám
Szerdmes föCdrajz A Kis-Balaton - alkonyi fényben kultúra gócpontja. Az avarokat leveró' frankok uralma idején a IX. században több szláv telepes törzs és néhány bajor csoport érkezett ide. a Pribina morvas-.láv törzsfő által a frankoktól hűbérbe kapott területre. A keresztény hitre tért, s később népét is megtérítő Pribina, a mai Zalavár környékén a Várszigeten és a Récés-szigeten erődítményeket, templomokat építtetett. A 860-as évek körül a szláv népek megtérítő!, a görögkeleti egyház apostolai, a cirill írásmód kialakítói - Cirill és Metód - is itt jártak, közülük Metód, a história szerint itt is halt meg. A régészeti kutatások során számos szláv sírt tártak fel, köztük a ,jborona sírokat", melyekhez hasonlót Kijev környékén találtak a kutatók. Az 1946 óta megszakításokkal, de folyamatosan végzett ásatások során. Pribina szláv fejedelemnek a IX. században épült várát is feltárták: a XI. században a magyarok használták, majd később átépítették. Itt működött az I. István által 1019-ben alapított Szent Adorján bencés kolostor; longobárd stílusú. művészien megfaragott épületkő maradványait a keszthelyi Balatoni Múzeum őrzi. A közelben található Récéskúti-rom egy a XI. században épült, háromhajós, háromapszisos bazilika maradványa. A ma már csak Récéskúti-romként ismert hajdani bazilika egyike volt legjelentősebb kora román templomainknak. Zalai sétánkat a Kis-Balaton nádtengere mentén folytatjuk. A hatezer holdnvi területen, ebben a sejtelmes, különös világban mintegy százfajta ritka madár él. Megtalálhatók itt azok a gémfajok is, melyek hazánktól nyugatra már nem raknak fészket. Nagykócsag, kiskócsag, üstökös gém, s a házi lúd őse, 10 HARANG
