Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-04-03 / 14. szám

(Befiaranßoz0 HAK^efseKlj A Péntek esti házimuzsika című sorozat keretében 6-án, a BAR­TÓK EMLÉKHÁZBAN Áprilisi örökzöld dallamok hangzanak el: Vivaldi, Gluck. Mozart, Schubert művei, valamint a zeneirodalom tavaszi dalai. A zenélés mellett a szokásos beszélgetés témája is izgalmasnak ígérkezik: milyen a muzsika és a médiák (rádió, tele­vízió) viszonya napjainkban. Az est házigazdája Sebestyén János, a műsorvezető Kóthy Judit lesz. Közreműködnek: Faragó Laura ének-. Kovács Lóránt fuvola- és Dobsa Sándor zongoraművész. Ugyancsak pénteken kerül sor MichaI Kanka (Csehszlovákia) gordonka- és Riccardo Caramel­­la (Olaszország) zongoraművész kamaraestjére. A PESTI VIGA­DÓBAN Schubert a-moll „Arpeggione” szonátáját, Stra­vinsky Olasz szvitjét és César Franck népszerű A-dúr szonátáját szólaltatják meg. A jeles francia zeneszerző, C. Franck talán legismertebb műve, a d-moll szimfónia is hallható lesz a héten, 7-én, szombaton a ZENEAKADÉMIÁN, mikor is a Magyar Állami Hangverseny­­zenekart a világhírű Lamberto Cardelli vezényli. Az est első ré­szében Sárai Tibor Tavaszi con­certója szólal meg. Magyar szerzők műveiből vá­logatta koncertje műsorát a Bel­városi Szimfonikus Zenekar. 8-án. vasárnap a PESTI VIGADÓBAN Kovács László vezényletével előbb Bartók Béla 1940-ben befe­jezett vonószenekari Divertimcn­­tója. majd Liszt virtuóz Esz-dúr zongoraversenye hangzik el - a zongoraszólamot Szokolay Balázs játssza. Az est második felében Erkel Ferenc Hunyadi László cí­mű operájának kedvelt nyitánya, végül Kodály Zoltán Galántai táncok című zenekari műve lesz hallható. Erich Berget dirigálja a Buda­pesti Filharmóniai Társaság Ze­nekarát 9-én, hétfőn az OPERA­HÁZBAN. Előbb Mozart szokat­lan megoldásokban, ötletekben gazdag G-dúr zongoraversenye szólal meg Ránki Dezső zongora­­művész közreműködésével, majd Bruckner 8. szimfóniája. Hétfőn este lesz a MÁV Szim­fonikus Zenekar Beethoven-eslje a PESTI VIGADÓBAN. Gál Ta­más vezényletével a 8. (F-dúr) szimfónia, a program második részében az Esterházy herceg fel­kérésére készült és Kismartonban bemutatott C-dúr (op. 86) dalla­mai csendülnek föl. Beethoven 8. szimfóniája más­nap, 10-én este is elhangzik a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar ZENEAKADÉMIAI hangversenyén, a dirigens Szabó László lesz. Előtte két Mozart­­kompozíciót a Figaró házassága című opera népszerű nyitányát és a d-moll zongoraversenyt (K. 466) szólaltatják meg, a zongora­szólamot Szokolay Balázs játssza. Negyven éve alakult meg a Ma­gyar Rádió és Televízió Énekkara. A jeles évforduló alkalmából ün­nepi hangversenyt ad 10-én. ked­den a PESTI VIGADÓBAN a Sapszon Ferenc dirigálta kórus. Másnap a ZENEAKADÉMIÁN az MRT Szimfonikus Zenekara lép föl. Kobayashi Ken-lchiro vezény­letével Mozart „Nagy" g-moll szimfóniáját (K. 550), A-dúr he­gedűversenyét (K. 219) és Stra­vinsky A tűzmadár című szvitjét adják elő. (A hegedűverseny szó­listája Falvay Attila lesz.) £21'Ákl Molnár Ferenc AZ ÜVEGCIPŐ (Madách Színház) 1924. november 15-én mutatta be a Vígszínház Molnár Ferenc új vígjátékét. A premieren zsúfolt ház volt, mert városszerte az a pletyka járta, hogy a neves szerző ebben a vígjátékában „írta ki" magából éle­tének nagy válságát. (Otthagyta a feleségét. Fedák Sárit és elvette az ifjú Darvas Lilit.) Az ügy pikanté­riáját még csak fokozta, hogy Ir­mát Darvas Lili játszotta a darab­ban. Molnár műve csak tisztes fél­sikert aratott. A kispolgári miliő­ben nem mozgott elég otthonosan a szerző, s a Vígszínház közönsége sem rajongott az ilyesfajta „sze­­gényszagú” darabokért. Ha valamiért érdemes elővenni ezt a józsefvárosi idillt - a rajongó kiscseléd. s az öregedő kisiparos, Sipos úr érzelmes történetét -, az Irma szerepe. 1962-ben, a Petőfi Színházban az élet elől oly fiatalon a halálba menekült Dómján Edit játszotta el feledhetetlenül. A Madách Színházban - Szir­tes Tamás rendezésében - egy pályakezdő, tehetséges színésznő, Györgyi Anna alakítja a Sipos úrért rajongó cselédlányt. George Orwell ÁLLATFARM (Kaposvári Csiky Gergely Szín­ház) Orwell 1943-ban kezdte írni az Állatfarmot, melynek közlését politikai okokból - több kiadó visszautasította, s csak 1945-ben, a háború befejezése után jelenhe­tett meg. A tanmese alapötletéről így írt később: „Egyszer végig­néztem amint egy kisfiú, lehetett talán tíz éves, egy keskeny ösvé­nyen hajtott végig egy hatalmas szekeret húzó lovat és ostorral ütötte, valahányszor az meg akart fordulni. Hirtelen rádöbbentem, hogy ha ezek az állatok erejük tudatára éhrednének, nem lehetne fölöttük hatalmunk, és arra is rá­döbbentem, hogy az ember épp­úgy kizsákmányolja az állatokat, mint ahogy a gazdagok a proleta­riátust.” Az Állatfarm színhelye Mr. Jones majorja, ahol az. állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát és a maguk igazgatta „Állatfarmon” élik sza­badnak látszó életüket, amelyet azonban később gyökeresen meg­változtat a disznók diktatúrája. E „tündérmese” - ahogyan Orwell nevezi - eljutott a színpad desz­káira is: Peter Hall, a londoni Nemzeti Színház igazgatója szer­kesztett librettót belőle és Ri­chard Pearle írt hozzá zenét. Ha­zánkban első ízben a kaposváriak vitték színre - Ascher Tamás ren­dezésében - az Állatfarmot, melynek híressé vált jelmondata: „Minden állat egyenlő, de vannak akik egyenlőbbek” - sajnos - még ma is időszerű... Fiínt HIBISZKUSZHÁZA (Színes, kínai film) Ku Hua világszerte ismert regé­nye, amely 1963-tól 1979-ig kí­séri figyelemmel a dél-kínai Hunan tartomány kitalált kis he­gyi településének viszontagságos életét: 1981-ben jelent meg. (Ná­lunk 1987-ben adta ki az Európa Kiadó.) A regény és a film fősze­replője, Hu Jü-jin, aki férjével szinte éjt nappallá téve dolgozik, hogy kis vendéglőjük látogatói elégedettek legyenek. Az össze­­kuporgatott pénzből telket vásá­rolnak, ahová kemény munkával takaros házat emelnek. A hatva­nas évek eleje azonban nem ked­vez az olyan igyekvő emberek­nek, mint ők. Amikor beköszönt az „osztályharc”, a kulturális for­radalomnak nevezett terror. Hu Jü-jint és férjét az úgynevezett ötödik csoportba: a megvetett reakciósok közé sorolják. Házu­kat elkobozzák, az asszonyt utca­seprésre kényszerítik, a férfit ki­­végzik. A film viszonylagos hűséggel követi a regény történetét, csupán az „optikában" van némi hiba. A fiatal regényíró pamflet-elemei kimaradtak az idős rendező film­jéből, akit elsősorban a lélek sé­relmei érdekelnek. A közelmúlt kínai valóságának bemutatásánál fontosabbnak érezte a mély ér­zelmekre alapozott szerelmi szá­lat. Videó YENTL (Színes, amerikai film) A Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer Yentl, a rabbinövendék című regénye 1904-ben játszódik „valahol Kelet-Európábán”. Ab­ban az időben, amikor a hagyo­mány és a vallási törvények tiltot­ták a nőknek a tanulást, a házas­ság és a gyerekszülés volt a sor­suk. Ám egy kis lengyel faluban élt egy 14—15 éves lány. aki apja halála után fiúruhába öltözött és felvételt nyert a rabbiképzőbe. Az iskola (a jesiva) első tanulója lett. Közben végzetesen beleszeretett az egyik növendéktársába. Avig­­dorba. A fiatalember a barátsá­gába fogadta, megosztotta vele legbensőbb titkait nem is sejtve, hogy az Ansel nevet viselő ba­rátja tulajdonképpen: lány. Szép, „pasztellszínű” film lett a Yentl, korhű jelmezekkel, hely­színekkel (a csehszlovákiai Zsatec és Roztyl nevű közséj :k­­ben, valamint Prágában forgatod a stáb), gyönyörű a zenéje (a fran­cia Michel Legrand műve). A címszerepet alakító Barbra Streisand pokolian nehéz felada­tot vállalt magára ezzel a filmmel. Negyvenévesen kellett eljátszania egy tizenötéves fiúnak öltözött lányt, s mindezek mellett életében először rendezőként is jegyezte a Yentl-t. Szívét-lelkét beleadta eb­be a filmbe, amelyet korán el­hunyt apja emlékének ajánlott. (Intervideo) HARANG 35

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents