Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-04-03 / 14. szám

Az előcsarnokba lépve már magyarázatot találhatunk arra, hogy ki is volt a szellemi atyja e különleges jelenségnek. Egy mm ványtábla hirdeti:

„Isten dicsőségére szentelt ez a hajlék a hitközség lelki pásztorának, Lőw Immánuel dr. főrabbinak buzgalmát hirdeti, ki a tervezőt eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelke sít é."

Dr. Lőw Immánuel főrabbi a bibliai és talmudi idők flórájának és faunájának világhíres tudósa volt. E tárgyban megjelent könyveit és tanulmányait több nyelvre is lefordították. Hatalmas tudását e tárgyban a templom díszítésénél, falfestésénél gazdagon felhasználta.

De a kiváló főrabbinak szellemi irányítása érvényesült az épület minden vonatkozásában. így architektúrájára a négy főoszlop jellemző, amely a zsidó vallás etikáját szimbolizálja, a 4 főfeladatot: I. a tanítást; 2. a munkát; 3. a jótékonyságot; 4. az áldozatkészséget.

Térjünk most rá a legtöbb szimbólumot hordozó művészi megnyilvánulásra, a festészetre.

A falfestés

A festés az épület alapját és célját kívánta illusztrálni: alapját a hitben és célját a közös istentiszteletben. Ezért kettős gondolatkört dolgozott fel: az egyik a Szentírásnak, a hit alapjának a jelképezése, a másik az épület rendeltetésének és tagolásának összefüggése.

1. A Szentírás általa négyrészes felosztását a négy emeleti sarok jelképezi, a szövegnek abból a részéből vett egyegy színes kivitelű, jellegzetes növénnyel. így a Tórát délkeleten a csipkebokor, az első prófétákat északkeleten a koloquint, az utolsó prófétákat északnyugaton Jónás próféta csodafája, a szent iratokat az Énekek Énekének a diófája képviseli.

A szóbeli törvényt és a történeti fejlődést a Misna korában (i. sz. 200-ig a Biblia-idők után) a nyugati dongákban a színes kivitelű vadrózsa és oleander, s a kék alapon fehér szegélyt képező nymphaea jelképezi.

2. Az épület rendeltetésének s tagolásának összefüggése úgy jut kifejezésre, hogy a kupolát körülvevő négy hatalmas dongaboltozat a négy főimával kapcsolódik össze s ezeket egy-két aranybetűs szó jelzi a boltozat közepén. Kelet:

Különleges jelenség ez az épület a magyarországi, sőt az európai zsinagógák sorában. Nem a monumentalitása emeli ki és teszi rendkívülivé, bár méretében is impozáns.

Sokkal inkább díszítő elemei, fal- és ablak festményei jelentősek, mondhatjuk egyedülállóak. Rengeteget lehetne elmondani a Szeged belvárosában, a Gutenberg utcában álló zsinagógáról. De e cikk keretében csak a leglényegesebbet, vagy talán úgy is mondhatnánk, hogy a legszembetűnőbbet ragadjuk meg.

32 HARAMC

A szegedi