Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-04-03 / 14. szám

„HAZAD ÉKESSÉGE... Virág­vasárnapi konferencia Egész napos Országos Református Ifjúsági Találkozó lesz Kecskemé­ten, április tt-óm a Kecskeméti Re­formátus Egyházközség és a Kecs­keméti Református Ifjúsági Egye­sület rendezésében. A program délelőtt 9 órakor istentisztelettel és megnyitóval kezdődik. Az ese­mény fő témájáról - címe: He­lyünk a világban dr. Téíkéezky László történész tart bevezető elő­adást. majd utána csoportos be­szélgetések lesznek. A rendezvény késő délután záróáhitattal fejező­dik be. A szervezők minden érdek­lődőt szeretettel várnak. ÖNNEK NEM KELL FÉLNIE A BETÖRŐTŐL, ha megelőzi a betörést. Egyházi kincsek, értékek védelméről helyszíni vizsgálatot és szakszerű tanácsokat, segítséget ad a Referens Bűnmegelőzési Kft. Budapest XI., Bertalan L. u. 26. Tel.: 1664-373 A Magyar Orthodox Adminisztratúra és a miskolci Herman Ottó Múzeum össze­fogásával, közel egy évtizedes előkészítő munka eredményeként 1986. decemberé­ben nyílt meg Miskolcon a Magyar Ortho­dox Egyházi Múzeum. Magyarországon jelenleg közel húsz egyházi múzeum, illetve gyűjtemény mű­ködik regionális, vagy országos gyűjtő­körrel. Kulturális kormányzatunk felis­merve ezen gyűjtemények hatalmas kul­túrtörténeti jelentőségét és a magyar mű­velődéstörténetben elfoglalt kimagasló helyét, mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatja a magyarországi egyházak azon törekvését, hogy rejtett kincseiket meg­mutatva részt vehessenek közgyűjtemé­nyeinek közművelődési munkájában. A hazai orthodox egyházak közül a szerb rendelkezik tudományos és művészeti gyűjteménnyel, amely Szentendrén talál­ható. A miskolci múzeum a Moszkvai Pat­riarchátus kötelékébe tartozó - görög ala­pítású - magyar egyházközségek liturgi­kus művészetét és kulturális örökségét hivatott bemutatni. A múzeum az egykori nagyhírű miskolci görög iskola épületé­ben, a Deák tér 7. szám alatt kapott helyet. A mértéktartóan elegáns külsejű, késő­barokk épületet Jenákisz Ferenc, gazdag miskolci kereskedő saját költségén épít­tette. A kereskedőkompánia és az egyház­­község által fenntartott iskola 1805-ben nyitotta meg kapuit. A kicsiny, de - kiállított tárgyaiban - gazdag múzeum folyosóján kaptak helyet a 17-18. században Magyarországon meg­telepedett görögség egyház- és iskolatör­téneti dokumentumai. A kiállított tárgyak - elsősorban könyvek és írásos dokumen­tumok - megvilágítják azt a folyamatot, melynek eredményeképpen hazai görög­jeink a 19. század közepére mind nyelvük­ben, mind érzéseikben magyarrá váltak úgy, hogy emellett megőrizték a Balkánról hozott bizánci hagyományokkal áthatott, ősi műveltségüket is. Ezt a sokszínű, kü­lönböző kultúrkörökből összeötvözött kultúrát és művészeti örökséget a kiállítás további három terme mutatja be. Az első terem valójában egy kápolnarekonstruk­ció, melynek enteriőrjében a monumen­tális barokk templomok felépülte előtti istentiszteleti helyek hangulata érezhető. Ugyanitt látható a gyűjtemény grafikai kollekciójának legértékesebb része; azon belül külön figyelemre méltóak a magyar­­országi görög templomok rézmetszetes fclszentelési ikonjai. A hasonló techniká­val készült, vászonra, illetve selyemre nyomott antimezionok az orthodox temp­lomok legfontosabb liturgikus tárgyai közé tartoznak. A középső - s egyben legnagyobb alap­­területű - teremben láthatóak a szövött és hímzett liturgikus textíliák, valamint a többnyire ezüstből készült darabokat tar­talmazó ötvösmű-gyűjtemény. Az előb­biek közül főleg a konstantinápolyi Zuzana leánynevelő intézetben készült, fémszállal hímzett takaróegyüttes érdemel külön említést. A bemutatott övtösművek két nagy cso­portba oszthatók: az egyikben balkáni és velencei, a másikban magyarországi ötvö­sök szebbnél szebb, változatos technikai megoldásokkal készített remekművei kap­nak helyet. A 18. század macedónai ötvö­seit dicséri a miskolci templomból szár­mazó, 1721-ben Moszchopoliszban ké­szített, három darabból álló kollekció: ke­hely, oltárkereszt, püspöki hármas-gyer­­tyatartó. A hazai ötvösművészetet elsősor­ban pest-budai mesterek képviselik. Pazar filigrán technikával készült keresztfogla­lataik, kelyheik, evangéliumoskönyv-kö­­téseik a magyar ötvösművészet élvonalát reprezentáló darabok. A kiállítás miniatűr puszpáng keresztjei, athoszi és szentföldi orthodox monostorok faragó szerzeteseinek hallatlan türelemről és mesterségbeli alázatról valló bizonyí­tékai. Ezek a nagy értékű faragványok zarándokemlékként kerültek Magyar­­országra és ezüstbe foglalva kaptak helyet a templomok oltárasztalain. A harmadik terem vitrinjei még mindig gazdag ötvösművészeti és önkollekcióval lepik meg a látogatót. A környező falak paravánjain a múzeum gazdag ikongyűjte­ménye kapott helyet. A magyarországi és levantei görög műhelyekből származó táblák mellett szerb és orosz ikonfestő központok színpompás, változatos, iko­nográfiái programú műalkotásaival talál­kozik a látogató. Az utolsó vitrin a 18. század textilművészetének egyik kiemel­kedő darabját mutatja be: a miskolci gö­rögök 1760-ban Bécsben hímzett epitá­­fioszát (nagypénteki sírleplét). A kiállítás rendezői remélik, hogy a miskolci Magyar Orthodox Egyházi Mú­zeum látogatói a magyar kultúra egy - ez ideig kevéssé ismert és sokszor félreértett - rétegének mélyebb ismeretével távoznak az egykori görög iskola falai közül. DR. KÁRPÁTI LÁSZLÓ múzeológus Színes képeink a 10-11. oldalon HARANG 9 Helyesbítés 10. számunkban, a 19. oldalon a Helikon Kiadó hirdetésébe saj­nálatos hiba csúszott: a Bib­liotheca Corviniana című kötet ára helyesen: 4800,- Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents