Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-21 / 12. szám
‘Beharangozó Folytatódik a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata, ha lehet, még színesebb és változatosabb programokkal. A gazdag kínálatból elsőként a Budapesti Kórus MÁTYÁSTEMPLOMI hangversenyét emeljük ki. 22-én, csütörtökön Antal Mátyás vezényletével előbb Liszt Ferenc 1865-ben, vegyeskarra és orgonára komponált Missa Choralis című művét adják elő, mely a zeneszerző liturgikus célú alkotásainak egyik kiemelkedő darabja. Ezután Kodály - ugyancsak vegyeskarra és orgonára íródott - Laudes organi című késői műve hangzik el. Rendkívüli élménynek ígérkeznek azok a hangversenyek, melyekre 23-án, pénteken és 24-én szombaton kerül sor a BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONTBAN. A trombita dicsérete címmel. A világhírű Maurice Andre, valamint magyar és francia trombitaművészek - a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével - barokk szerzők három-, négy-, sőt hat trombitára és zenekarra írt trombitaversenyeit szólaltatják meg. A magyar egyházi zene egyik nagyon szép alkotása Dohnányi Ernő 1930-ban komponált, sajnos kevésszer előadott Szegedi miséje, melynek dallamai 24-én, szombaton a MÁTYÁS-TEMPLOMBAN csendülnek föl a Budavári Mátyástemplom Ének- és Zenekarának tolmácsolásában, Tardy László vezényletével. Március 25-én van Bartók Béla születésnapja, melyre ünnepi hangversennyel emlékezik Rohmann Imre zongora-, Paul Roczek hegedű- és Tihanyi Gellert klarinétművész. A Bartók Emlékházban a nagy zeneszerző kamaraműveiből adnak elő. Ugyancsak 25-én, vasárnap lesz a Magyar Állami Énekkar és Hangversenyzenekar Beethoven-estje a BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONTBAN. Joő Árpád dirigálásával előbb a csodálatos c-moll zongoraverseny (op.37) hangzik el - a zongoraszólamot Cyprien Katsaris francia művész játssza -, majd a IX. szimfóniát adják elő. A szólisták kiváló énekeseink: Kincses Veronika, Takács Klára, Gulyás Dénes és Köves Péter. Vasárnap, 25-én a békásmegyeri Boldog Özséb-templomban Mendelssohn Te Deuma hangzik el a Lipcsei Egyetemi Énekkar előadásában. Wolfgang Unger vezényletével. 1855-ben fejezte be Liszt annak az. ünnepi miséjének a komponáldsát, melyet az esztergomi székesegyház felavatására szánt. A/ Esztergomi mise 25-én. vasárnap a MATYÁS-TEMPLOMBAN hangzik el. A Debreceni Kodály Kórust és a MÁV Szimfonikus Zenekari Ligeti András vezényli, a szólóénekesek Lukács Gyöngyi, Pánczél Éva. Bándi János és Martin János lesznek. Amerikai szerzők művei szólalnak meg 27-én, kedden és 28-án, szerdán a PESTI VIGADÓBAN. A Magyar Posta Szimfonikus Zenekara - a dirigens Makláry László — előbb Bernstein West Side Story című musicaljéből készült szvitet adják elő, majd Gershwin-művek hangzanak el. Részletek a Porgy és Bess című operából, ezután az Egy amerikai Párizsban és a kék rapszódia dallamai csendülnek föl. A közreműködő művészek: Kincses Veronika. Polgár László, Rozsos István (ének) és Némethv Attila (zongora). ílíúikl SHAKESPEARE: A VIHAR (Nemzeti Színház) Shakespeare utolsó színpadi művét- melyet 1612-ben, Erzsébet angol hercegnő esküvőjére írt - sokan allegorikus mesejátékának vélték, íme, színre lép maga a költő, a hatalmas mágus - mondták akinek egyetlen szavára elszabadulnak, majd megjuhászodnak a mindenség titokzatos erői... s végül a varázsló eltöri pálcáját, tengerbe veti könyvét, búcsúzik művészetétől. A Valódi Vihar egészen másról szól. Az emberi társadalom shakespeare-i drámája játszódik le előttünk: a kíméletlen harc a hatalomért. (Prosperót, Milánó törvényes hercegét, öccse Antonio elűzte, s azóta ő bitorolja trónját. Prosperónak sokévi magánya után alkalma nyílna régi sérelme megtorlására, de nem táplál alantas bosszúvágyat magában, mindössze jogos örökét követeli vissza két lánya, s leendő veje számára.) Az emberi hatalomvágyat, hitványságot mutatja fel Shakespeare- ezt variálta királydrámáiban, ezt növelte, gazdagította megrendítő tragédiává a Hamlet-ben. a Machbeth-ben és a Lear királyban is. Prospero szigetén a világ történelme játszódik le és ismétlődik meg - írja Jan Kott -, s ha így nézzük A vihart, nyomban az elveszített illúziók. a keserű bölcsesség és a törékeny, de makacs reménység drámájává válik. (A Nemzeti színházi előadást Taub János rendezi.) Sütő András: CSILLAG A MÁGLYÁN (Szegedi Nemzeti Színház) A romániai magyar irodalom kiemelkedő alakja 1977-ben vetette papírra e kemény, drámai sz.ikrázású müvét, melynek kiindulópontja történelmi tény. A reformáció lutheri ágát továbbfejlesztő Kálvin János, aki Géniben letelepedve egyházszervezete élén üldözöttből inkvizítoná válik, eretnekség vádjával máglyára küldi hozzá menekült, egykori barátját, a protestáns szabadgondolkodó orvost. Szervét Mihályt. Az író nem a hitvitában akart állástfoglalni. számára a két ideológusi magatartás vizsgálata a fontos. Míg Szervét szüntelenül meg akarja újítani a reformációt, addig Kálvin az általa hirdetett eszmékért erőszakhoz folyamodik, s bár egykor mindketten a gondolkodás szabadságáért és a vallási türelemért szálltak síkra - Kálvin most a másként gondolkodók könyörtelen ellensége lesz. A szegedi előadást Illés István állítja színre. FtCm ASZJA KLJACSINA TÖRTÉNETE (Fekete-fehér, szovjet film) Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij 1967-ben készítette el ezt a filmjét, melynek teljes címe: Aszja Kljacsina története, aki szeretett, de nem ment férjhez. A nézőkhöz csak most kerülhetett el ez az alkotás, mert a hatalom azonnal dobozba parancsolta. (Pedig a történetében nincs semmi lázító, ijesztő: Aszja teherbe esik Kosztyától. A bárdolatlan, durva sofőr nem örül a várható gyermekáldásnak. Szása, a traktoros még így is hajlandó vállalni Aszját, de a lány nem őt szereti.) Miért parancsoltak hallgatást e fájdalmasan őszinte, emberi hangú alkotásnak? Mert másként ábrázolta a valóságot, mint a sorozatban gyártott. sematikus filmek. Mert főszereplője, a sántikálő Aszja, a durva sofőr nem is emlékeztetett a „nagyszerű hősökre", a sztahanovistákra, s a kis. Volga-mcnti falu nyomorúságos élete, nyomasztó szegénysége a valóságot, s nem annak „égi mását” tükrözte. Az. Aszja Kljacsina huszon-cgynéhány év múltán semmit sem vesztett erejéből. Őszinte, realista alkotás révén nem öregedett meg, katartikus ereje ma is megrendítő. Videó TÉBOLY (Fekete-fehér amerikai film, rendező: Fritz Lang) Az 1890-ben született Fritz Lang forgatókönyvíróként kezdte filmes pályafutását, majd 1919-ben rendezőként is bemutatkozott a Félvér című művével. Ezt gyors egymásutánban követték filmjei (az ismertebbek: Caligari, Dr. Mabuse, a játékos. Metropolis, a Nibelungok). Az utóbbi kettőben megtalálható a náci ideológia valamennyi lényeges alkotóeleme, nem véletlen tehát, hogy Hitlerék felfigyeltek rá, s Lángot szemelték ki, hogy egyszer majd ő legyen a harmadik birodalom reprezentáns rendezője. Ezt elkerülendő a művész először Párizsba emigrált, ahol filmet készített Molnár Ferenc Liliomából, majd 1934-ben az Egyesült Államokban talált menedékre. Az USA-ban forgatott első - s legsikerültebb - munkája a Téboly, mely egy ártatlan ember meghurcolásáról szól. Ebben, az elvadult tömegindulatokat elítélő, nagy hatású fiímben debütált a kitűnő jellemábrázoló művész: Spencer Tracy. (Intervideo) HARANG 35
