Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-21 / 12. szám

Az elkészült sírhant fölé a protestánsok, elsősorban a reformátusok a Duna—Tisza közén epitáfiumként az elmúlt századokban „fejtül való fát”, azaz kopjafát állítottak. A kopjafa-állítás szokása azonban nem volt kizárólagos - ezt mutatja a múzeum legfrissebb szerzeménye, az 1742-es tumbaszerű sírkő, melyet Körösi Istvánnak készítettek szerettei Szabadszálláson. A sírkő fejrészénél az élőt is a halálra emlékeztető jeleket, „memento móri” motívumokat, homokórát és koponyát láthatunk.

FOGARAS1 ZSUZSA

Nagyváty Ferenc asztalos

szószékkoronája (1781; Merenye balra fent)

Nagyváty Ferenc asztalos szószéke (1781; Merenye)

Festett padelő XVIII. sz. vége (Nemeske jobbra fent)

Török hímzésű úrasztali terítő (XVIII.. Nagykörös)

Török hímzésű úrasztali terítő (1626, Kecskemét)

(Tamaska Gyula felvételei)

HARANG 33