Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-21 / 12. szám
B _ pot” - köszöntöttük egy évvel ezelőtt, április 9-én Victor Vasarelyt, a pécsi születésű világhírű művészt, a fránciaországbeli Annet-sur-Mame-i otthonában.- Mit tartott legfontosabbnak életében - kérdeztük az ünnepeltet.- Kerülni az unalmat, a monotóniát! Egész életemben kerestem ehhez az ars poétikámhoz a kifejezési formát, amíg megteremtettem a szín, a forma és a funkció összhangját! Az idén a 82. születésnapját tölti be a művész. Ez alkalommal szeretném felidézni, csokorba gyűjtött, korunk emberéhez küldött üzeneteit életműve tükrében.- Régóta tudom, hogy több élet sem volna elegendő arra, hogy véghezvigyem mindazt, amibe belefogtam, vagy amire vállalkozni szeretnék.- Mester, mikor láthatjuk az első Vasarely Várost?- Az biztos, hogy én nem látom meg, a maguk fiai sem, de a fiaink fiai biztosan felépítik! „... mert a nemzedékek követelésévé válik, hogy a természet formáit, színvilágát be kell építeni az ember életébe!” Mert a világ megváltozott. A középkorban a természet még szép volt. Az öreg házak között katedrális, kastély emelkedett, fák, virágok között, aztán városok keletkeztek és elárasztották a szép természetet, mesterséges környezet jött létre, amely természeténél fogva csúnya volt, azért mert a különböző struktúrák egymásra halmozódtak, mint Párizs, New York esetében. Nem látott az ember fákat, virágot, csak igénytelen körSzázadunk egyik legérdekesebb művészeti, építészeti alkotása az Aix-en Provencei-i Vasarely alapítvány nyezetet. Most, az új nemzedék célja, megszépíteni a mesterséges környezetet!- Vigyük ki a művészetet az utcára, hadd foglalja el az utakat. hadd árassza el a városokat. A modem embert meg kell váltani a betonhaláltól és megteremteni számára a természetes életközeget, az emberiség fizikai és lelki egészsége érdekében!- Ezeket az eszméket a lehető legszélesebb körben szeretném elterjeszteni a világon... 2000-ben hat milliárd lesz a Föld lakossága, ebből három milliárd a nagyvárosokban él majd. A modem építészet egyhangúsága ellen küzdve a sokszínű város kialakításához új ornamentika megteremtése foglalkoztatja Vasarelyt. Felvonultatta a jövő építkezési formáit, a szemnek tetsző, örömet keltő, harmonikus környezet eszközeit. Új anyagokat ajánl az építészeknek, a színes cementet, a homokkőt, a kerámiát, a mozaikot, az üveget, szintetikus anyagokat; mindezek segítségével hívható életre az építészet és a díszítőművészet egysége.- Hiszem, hogy a képzőművészet megérett a festészet, szobrászat, építészet és várostervezés szintézisére! - vallja ars poétikájában. Elméletének gyakorlati bizonyítására Európától a földkerekség másik sarkáig számos monumentális mű alkotására fogadott el megbízást. A Caracasi Egyetemi Város részére fekete, sárga kerámia elemekből 100 m2 felületű, mindkét oldalán szemlélhető szabadtéren elhelyezett, három hatalmas művet készített. Mexikóban templom falfelület kiképzését vállalta, Jeruzsálemben az Izrael Múzeum kertjének építészeti díszét alkotta meg, középületek sorát dekorálta Párizsban, Grenoble-ban, Brüsszelben, NSZK-ban, Svájcban, Franciaországban. Urbanisztikai eszményének New Yorkot tartja, ahol a színek, fények kavalkádja, a nagy ablakfelületek Vidor Vasarely, az optikai művészet pápápja „A SAJÁT UTAMAT KELL JÁRNOM" 28 HARANG
