Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-21 / 12. szám

B _ pot” - köszöntöttük egy évvel ezelőtt, április 9-én Victor Va­­sarelyt, a pécsi születésű világ­hírű művészt, a fránciaország­­beli Annet-sur-Mame-i ottho­nában.- Mit tartott legfontosabbnak életében - kérdeztük az ünne­peltet.- Kerülni az unalmat, a mo­notóniát! Egész életemben kerestem ehhez az ars poétikámhoz a ki­fejezési formát, amíg megte­remtettem a szín, a forma és a funkció összhangját! Az idén a 82. születésnapját tölti be a művész. Ez alkalommal szeretném felidézni, csokorba gyűjtött, ko­runk emberéhez küldött üzene­teit életműve tükrében.- Régóta tudom, hogy több élet sem volna elegendő arra, hogy véghezvigyem mindazt, amibe belefogtam, vagy amire vállalkozni szeretnék.- Mester, mikor láthatjuk az első Vasarely Várost?- Az biztos, hogy én nem lá­tom meg, a maguk fiai sem, de a fiaink fiai biztosan felépítik! „... mert a nemzedékek követe­lésévé válik, hogy a természet formáit, színvilágát be kell épí­teni az ember életébe!” Mert a világ megváltozott. A középkorban a természet még szép volt. Az öreg házak között katedrális, kastély emelkedett, fák, virágok között, aztán váro­sok keletkeztek és elárasztották a szép természetet, mesterséges környezet jött létre, amely ter­mészeténél fogva csúnya volt, azért mert a különböző struktú­rák egymásra halmozódtak, mint Párizs, New York eseté­ben. Nem látott az ember fákat, virágot, csak igénytelen kör­Századunk egyik legérdekesebb művészeti, építészeti alkotása az Aix-en Provencei-i Vasarely alapítvány nyezetet. Most, az új nemzedék célja, megszépíteni a mestersé­ges környezetet!- Vigyük ki a művészetet az utcára, hadd foglalja el az uta­kat. hadd árassza el a városokat. A modem embert meg kell vál­tani a betonhaláltól és megte­remteni számára a természetes életközeget, az emberiség fizi­kai és lelki egészsége érdeké­ben!- Ezeket az eszméket a le­hető legszélesebb körben sze­retném elterjeszteni a világon... 2000-ben hat milliárd lesz a Föld lakossága, ebből három milliárd a nagyvárosokban él majd. A modem építészet egy­hangúsága ellen küzdve a sok­színű város kialakításához új ornamentika megteremtése fog­lalkoztatja Vasarelyt. Felvonul­tatta a jövő építkezési formáit, a szemnek tetsző, örömet keltő, harmonikus környezet eszkö­zeit. Új anyagokat ajánl az épí­tészeknek, a színes cementet, a homokkőt, a kerámiát, a mozai­kot, az üveget, szintetikus anya­gokat; mindezek segítségével hívható életre az építészet és a díszítőművészet egysége.- Hiszem, hogy a képzőmű­vészet megérett a festészet, szobrászat, építészet és város­­tervezés szintézisére! - vallja ars poétikájában. Elméletének gyakorlati bizo­nyítására Európától a földke­rekség másik sarkáig számos monumentális mű alkotására fogadott el megbízást. A Cara­­casi Egyetemi Város részére fekete, sárga kerámia elemek­ből 100 m2 felületű, mindkét oldalán szemlélhető szabad­téren elhelyezett, három hatal­mas művet készített. Mexikó­ban templom falfelület kikép­zését vállalta, Jeruzsálemben az Izrael Múzeum kertjének építé­szeti díszét alkotta meg, köz­épületek sorát dekorálta Párizs­ban, Grenoble-ban, Brüsszel­ben, NSZK-ban, Svájcban, Franciaországban. Urbaniszti­kai eszményének New Yorkot tartja, ahol a színek, fények ka­­valkádja, a nagy ablakfelületek Vidor Vasarely, az optikai művészet pápápja „A SAJÁT UTAMAT KELL JÁRNOM" 28 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents