Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-10 / 2. szám
Pornó az utcán Ahol annyi az ember, mint a hangya; ahol nem ez az egyetlen szemét és mocsok; ahol egyébként is piszok és szemét van; ahol a szennyáradatot jobbára csak egy kiadós zápor mossa el; ahol szaporodnak a kéregetők, a koldusok; ahol embereket adnak és vesznek; ahol eszmék helyett valódi és hamis pénz cserél gazdát; ahol igazi gazdagság helyett hamisan csillog a tizennégy karátos, futtatott aranylánc a csuklón, a nyakban; ahol az úttesten bézs-metál és ezüst és rőtvörös autócsodák indulnak, lefulladnak, félreállnak, megfáradt, rozsdás tomporú, kivénhedt lóerőikkel; ahol a kipufogógázok sűrűjében fuldoklik ártó és ártatlan; ahol már nem fékezett indulatok szabadulnak el-fel a gázok közé; ahol kiszabadult a szellem a palackból, de nemcsak a szellem szabadult ki, hanem a test is; ahol a testet tömegénél, súlyánál, terjedelménél fogva még nehezebb (lesz) visszagyömöszölni; ahol a fellazult munkaerkölcs láthatóvá vált; ahol a vallás-erkölcs ellebeg; ahol a haza fogalmát a flaszterba taposták; ahol a mosolyra komor a válasz; ahol a szeretet, a részvét, a segítség, az önzetlenség mosolyogni való; ahol a tülekedés, a trágárság nyilvánvaló; ahol nemcsak tetszetős Emmanuelle-k mutatják-mutogatják magukat, s maguk által a szabadosságot; ahol a szex az utcára költözött, mert az ipar, az iparos úgy látja, ezzel kell bizonyítania szabadságát és csak titokban oldozza valódi béklyóit, vagy sehogy; ahol a pornóplakátokkal bizonyít: mi mások vagyunk, mint a nyugati nagyvárosok, ahol már rég meszelt falú kirakatok mögé parancsolták az obszcenitást és bizonyítja azt is. mi megteremtjük a piacgazdálkodást, na nem a gyáriparban. a kereskedelemben, a szolgáltatásban. hanem ami egyszerűbb és kéznél van és sokan azt hiszik, ingyen. S közben elfelejtetik velünk: lenne mit levetkőznünk. Csak az kevésbé lenne tetszetős... (SIKLÓS) (Az Igen című katolikus ifjúsági lap kezdeményezésére aláírás gyűjtési kampány folyik a pornó terjedése ellen.) Bisztró az Európaházban Vasárnap dél van. az országúton autók suhannak. Aki reggel indult el, az már (többször) megszomjazott, megéhezett, mosdóba szeretne menni, bár ha nincs étterem, se WC-vel ellátott parkoló, az erdő széle is megteszi, a vezető leállítja kocsiját és üvegből isznak, zacskóból esznek, fa mögé állnak az utasok százai, ezrei. Közben gyönyörködnek a Mátrában, mert a Mátra-alján vagyunk. Egertől balra a 24-es úton. Végre Párádon - gondosan elrejtve - megakad a fürge szem egy parkolón, mellette sokat sejtető épülettel, leláncolt vasasztalokkal, székekkel. Bisztrót hirdet a felirat. Hollandok, németek, magyar turisták állnak be reménykedve a parkolóba és indulnak a bejárathoz. A barátságtalan hodályban, szemmagasság fölött álló táblán hatféle étel nevét olvasom magyarul. Van itt csontleves, pörköli és nokedli. sült hús és zöldbabfőzelék, egyféle üdítő, tekintettel az autósokra. Már mondanám is a rendelést, de nehézségeink vannak: a bömbölő zene miatt nem hallja kérésemet az önkiszolgálópult mögött álló hölgy. Mutogatunk egymásnak, túlharsogom a zajt. Honnan jön? A sarokban álló wurlitzerből. Megkapom a forró rántást a hideg cipőtalppal és leülök egy barátságtalan vasszékre. A zenegép teljesítménye gyönge volt ahhoz, ami itt fogad! Mellettem teljes erővel dolgozik négy fiú és egy lány. Flippereznek. Ütik, vágják, csapkodják a gépet, aminek a belseje zörög, csattognak a csövek, a reteszek, feljajdulnak a festett pléh-cowboyok. bősz seriffek. A koszos, rossz arcú szakadt melegítőben görnyedő fiatalok csatakiáltásokkal adják tudtul minden vesztes forintjukat. És vesztenek. Ahogy belépnek ide. úgy fordulnak ki a jobb sorsra érdemes gyanútlan? gyanakvó? külföldi turisták, félősebb hazaiak. Azt remélik, eltévedtek. Keresik a következő, barátságosabb helyet. És jobb, ha nem tudják, ez a bisztró és megannyi hozzá hasonló a nagy magyar udvaron előkelő helyen áll: az általunk elképzelt Európa-ház udvarán. (SILÓ) Németh Viktor felvételei HARANG 5
