Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-14 / 11. szám
veszteség érte így településeinket, mert az újabban épüli templomok többnyire jellegtelen, félreeső helyen, kedvezőtlen környezetben nőttek ki a földből, kissé meg is bontva így - főként kisebb községekben - a település morfológiai egyensúlyát. A templomok vagy templomegyüttesek lehetőleg térhez kapcsolódó területekre, a fő mozgásirányokba eső, a gyalogos áramlások által kedvezően érintett, központi fekvésű telkekre valók, ha ilyenek még rendelkezésre állnak. vagy ilyen célra felszabadíthatok. Ezeket a helyeket nem a közúti forgalom sodrában, hanem a forgalmasabb utak. a tömegközlekedési eszközök megállóinak a közelében kell keresni és fenntartani. Akkor is, ha tcmplomépítési szándék egyelőre nem jelentkezik még. Új, nem könnyen kielégíthető rendezési feladat ez. Mindennek a szem előtt tartása, a megfelelő tcmplomhelyck kijelölése és megőrzése a település vezetőinek és gazdáinak, az ott élő - részben netán ateistának tartott - lakosságnak is a felelőssége. A legszebb építészeti munka Templomok, szakrális épületek tervezése és építése mindig is a legszebb, legrangosabb építészeti feladatok közé tartozott. így van ez ma is, még inkább így lesz a jövőben. Kívánatos lenne hát, hogy legkiválóbb építészeink közül sokan felvállalják ezeket a feladatokat. Mindenekelőtt azok, akik maguk is tudatában vannak, hogy Isten házának a tervezése szolgálat is, és hogy munkájukra áldás száll Jézus Krisztus ígérete szerint: „Akí nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.” Természetesen a mindenkori megbízónak is komoly felelőssége van mindebben. Jól teszi, ha a tervezési megbízást olyan építész(ek)nek adja, akiről feltételezhető, hogy szakmai tudása és lelkiismerete alapján a feladathoz méltó munkát nyújt majd. Ugyanez vonatkozik a társtervezőkre is. A templomépítés ugyanis olyan komplex művészi feladat, amelyben az építőművészet mellett a társművészetek egész sora megszólal. Általuk a templomos népet áthathatja, meggazdagíthatja a művészetek szellemi sugárzása is, és számtalan érték épülhet bele vizuális kultúrájába, köztudatába. FÜLE LAJOS HARANG 27 Varsói tornyok Templom Szuzdalban Móser Zoltán felvételei A leuweni katedrális tek hithű népe rendszerint teherbíró képességének határán jóval túl is kész volt áldozatot hozni a közös célért. Hol van a helyük? A templomok általában a településszerkezet és településkép meghatározó elemei. Harangtornyuk vagy tornyaik mindmáig a legszebb építészeti elemek, a sziluettet a legjobban gazdagítják, egyben a település jellemző szimbólumai is. Éppen ezért a templomok, templomegyüttesek (gyülekezeti házzal, kolostorral, parókiával-plébániával, esetleg iskolával is kiegészítve) olyan központképző épületcsoportoknak tekinthetők, melyek elhelyezése, tervezése és kialakítása különleges gondot, figyelmet követel a fejlesztési és rendezési tervek kidolgozása során, a hatóság és a tervezők részéről egyaránt. Ez a szempont az elmúlt évtizedekben oly mértékben háttérbe szorult, hogy vagy föl sem merült, vagy csak a maradékelv alapján érvényesülhetett. Kedvező fekvésű telek, szerkezetileg exponált hely vagy tér nemigen maradt templom számára. Nagy szerkezeti és képi
