Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-14 / 7. szám

‘Beharangozó

fkK^efsenl|

Időről időre fel kell figyelnünk arra. hogy milyen ritkán választják előadóművészeink koncertjük műsorául magyar szerzők műveit, beleértve még olyan klasszikusokat is, mint Kodály, vagy Bánók. Közömbösségük elgondolkodtató, hiszen kinek lenne a feladata népszerűsítésük. ha nem nekik? Ezért is írunk örömmel a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának 15-i, csütörtöki ZENEAKADÉMIAI hangversenyéről. Az est első felében Medveczky Adóm vezényletével Kodály Felszállott a páva (Változatok magyar népdalra) című zenekari variáció-sorozatát adják elő. A második részben Bartók A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operájának hangversenyszerű előadására kerül sor. a szólóénekesek Kondást Ildikó és Polgár László lesznek.

Ismét a PESTI VIGADÓBAN lép föl népszerű jazz-együttesünk, a Benkó Dixieland Band. 18-i. vasárnapi estjüket Louis Armstrong emlékének szentelik, míg 19-én, hétfőn és 20-án kedden dixieland-világslágereket adnak elő. Estjeik vendége Berki Tamás jazzénekes lesz.

19-én, hétfőn a ZENEAKADÉMIÁN ad hangversenyt az L István Gimnázium Szimfonikus Zenekara. Záborszky István vezényletével. Figyelemre méltó módon összeállított műsorukat Hidas Frigyes: Az el nem táncolt balett című művével kezdik, ezután Rodrigo Gitárversenyének sokféle feldolgozásban ismert II. tétele, a rendkívül népszerű Aranjuez-koncert hangzik el előadásukban. Estjüket egy másik komolyzenei „sláger” Csajkovszkij érzelmes b-moll zongoraversenye (op. 23.) zárja. A gitárverseny szólistája Tokos Zoltán, a zongoraversenyé Prunyi Ilona lesz.

A b-moll zongoraverseny népszerűségét bizonyítja, hogy KAPOSVÁROTT, a Latinca Sándor Művelődési Központban is fölcsendülnek romantikus dallamai a héten, 19-én. vasárnap este. A Kaposvári Szimfonikus Zenekar Csajkovszkij-estjének második felében az 1878-ban keletkezett IV. (f-moll) szimfónia haagzik cl. A koncerten Kerényi Gábor vezényel, a szólista Falvas Sándor zongoraművész lesz.

19-én, vasárnap este GYULÁN. a Művelődési Központban

lép föl a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Cser Miklós vezényletével. Schubert V. (B-dúr) szimfóniája - mely sok tekintetben Mozart korai szimfóniáira emlékeztet - és Rossini szólóénekesekre, kórusra és zenekarra írt késői műve, a Stabat Mater hangzik el előadásukban, a Vaszary Kórus, továbbá Matkócsik Éva. Réti Csaba. Kenessey Gábor szólóénekesek közreműködésével.

Színez

UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL NYOLCZVAN NAP ALATT

(Radnóti Miklós Színház)

Sikeres „koprodukciót” játszanak a Radnóti Színházban. A szerzők: a francia Verne, a magyar Csepreghy Ferenc, a svéd Alilfors, s a színpadi változat írója: Zsótér Sándor színészdramaturg.

Az „alapmű” írója - akit nálunk magyarosan Verne Gyulaként szoktak emlegetni - az emberi haladás meghatóan rajongó hirdetője, a mi Jókainkhoz hasonló nagy mesemondó. Fantáziája, képzelőereje a realitások, a tények talaján gyökerezett, bár a holnap valóságát jövendölte meg: a holdutazást, a világűr meghódítását, s más tudományos eredményeket. amelyek a maga korában utópiának számítottak, de ma már éppoly „hétköznapi” események, akár egy űrhajó felbocsátása.

Az Utazás a föld körül... az egyik legsikeresebb, legismertebb regénye. Ebből írt Csepreghy Ferenc (A piros bugyelláris és más népszínművek alkotója) a múlt században operettet, kortársunk. Bengt Ahlfors színpadi művet, s ezeket „mixelte” össze Zsótér Sándor szellemes, gördülékeny és ironikus játékká. A fiatal színészgárda kitűnő ritmusérzékkel. testi-lelki hajlékonysággal játssza el a darabot, ám ennek élvezetéhez szükséges a néző fantáziája is. hogy e miniatűr színpadra odaképzelje a szuezi kikötőt, az őserdőt, a tengerjáró hajót. s ekképpen lehessen e jókedvű csapat útitársa.

(Rendező: Márton András)

Moliére:

ÚRHATNÁM POLGÁR

(Egri Gárdonyi Géza Színház)

Moliére számos gyarlóságot tollhegyre tűzött. Kinevette a bigottságot. az álszentséget, az úrhatnámkodást.

Az úrhatnám polgár személyében állítólag Cobert pénzügyminisztert figurázta ki. aki szégyellve polgári származását, lihegve igyekezett a magasabb körökhöz idomulni. Ma már persze mindegy ki volt Moliére modellje, hiszen korunk sem mentes az úrhatnámságtól. Sok embernek száll fejébe a hirtelen jött gazdagság, s akar többnek látszani, mint ami. De őket nem leckézteti meg - sajnos - senki olyképpen, mint a vígjátékbeli Jourdain urat, pedig legalább annyira rászolgálnának, mint a niamamusivá előléptetett párizsi posztókereskedő... (Az egri előadás címszereplője -. Horváth József, rendező: Szabó Agnes.)

IMAGINE

(Színes, amerikai dokumentumfilm)

Ki volt John Lennon? A kérdés voltaképpen felesleges. Milliók bálványa, zenész, költő, filozófus, énekes, zeneszerző. 40 évet élt. 1940- ben született és 1980 decemberében oltotta ki életét egy elmebeteg gyilkos golyója. Most lenne 50 esztendős. Halála megdöbbentette a világot és fájdalmas űrt hagyott maga után. De - szerencsére - mást is hagyott: korunk egyik legalaposabban dokumentált élete volt az övé. Több mint 200 órányi filmszalag található Lennon hagyatékában, óriási

tömegű (korábban nem látott) híradó- és játékfilm részletek, számtalan fénykép, amatörfilm, rádió- és tévéinterjúk. Ezekből állították össze ezt a száz perces alkotást, melyben elénk lép Lennon a zenész, az előadó, a polgárjogi harcos, a férj és az apa. Beszél önmagáról, a békéről. Gandhi tanairól, a Beatles együttesről, s közben felhangzanak művei, az Imagine és sok más emlékezetes. gyönyörű dal.

Videó

TÜRELMETLENSÉG

(Fekete-fehér, amerikai némafilm)

David Wark Griffith az amerikai film első nagy egyénisége. Leghíresebb munkája az 1916-ban forgatott Intolerance (Türelmetlenség), mely a vallási és a társadalmi intolerancia ellen intéz éles támadást. A film négy. időben és térben máshol játszódó, de egymással párhuzamosan haladó epizódból áll. A modern idők amerikai nagyvárosának bemutatása mellett a bibliai Jeruzsálembe visz, ahol Krisztus életének nevezetes eseményeit láthatjuk: a kánai menyegzőt, a házasságtörő nő történetét, a farizeusok ájtatosságát, majd a Megváltó keresztre feszítését. A következő epizód a középkorban játszódik, s a Szent Bertalan éji vérengzés egyes jeleneteit mutatja be, a negyedik pedig Babilonba vezet, a perzsa háború időszakát, a város elestét eleveníti fel.

A Türelmetlenség a bemutatót követően megbukott. Értékeit csak később fedezték fel, s 1958-ban, a brüsszeli Nemzetközi Filmversenyen a világ legjobb 12 filmje közé sorolták.

(Intervideo)

HARANG 35