Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-14 / 7. szám

A városka lengyel neve Oswiecim volt. Jelentéktelen helység Fel­ső-Sziléziában. 1940. április 29- én Rudolf Hoess érkezett oda 5 másik SS emberrel megszervezni egy új koncentrációs tábort, a németországia­kéhoz hasonlót. Szakértők voltak már ezen a téren... Egy hónap múlva 30 német köztörvé­nyes bűnözőt hoztak oda a sachsenhau­­seni koncentrációs táborból, hogy ba­rakkfőnökökként és kápókként „mű­ködjenek közre” a láger rendjének kiala­kításában. Az első láger-„lakók” főleg lengyel politikai foglyokból és papokból tevőd­tek ki, viszonylag kevés zsidó volt kö­zöttük. Először a krakkói zsidókat hur­colták tömegével a táborba 1940 végén. Az első gázzal történő emberirtást Auschwitzban 1941. szeptember 3.-án végezték 600 szovjet hadifoglyon és 300 zsidón. A II. blokk pincéjében Cyclon B gázzal végrehajtott kísérletet sikeresnek minősítették a gyilkosság szakértői. Hamarosan felállították az auschwitzi halálgyárat a nácik, amely 1942 február­jától már működött és csaknem kizáró­lag zsidókat gyilkolt szakszerű szervezettséggel. Ezek az elgázosítások tulajdonképpen nem az auschwitzi fő­táborban, hanem a mellette lévő Birke­nau faluban történtek. 1942 nyarára a tábor halálgyára félel­metes üzemmé fejlődött, ami hatalmas tömegeket tudott elnyelni. Csecsemőtől aggastyánig válogatás nélkül semmisí­tették meg azokat, akik képtelenek vol­tak a munkára koruknál, fizikumuknál fogva. Ugyanerre a sorsra jutottak azok is, akiket először kegyetlen körülmények között dolgoztattak 14-16 órát naponta, és a kevés élelem, a kínzások, az ütlegelés következtében teljesen legyengültek. De nemcsak halált osztottak Ausch­witzban. Kísérleteket is végeztek töme­gével élő embereken. A legszömyűbb betegségek mikrobáit fecskendezték be férfiakba, nőkbe, gyerekekbe, hogy ha­tásukat kikísérletezzék. Fájdalmas mű­téteket is végeztek érzéstelenítés nélkül eredetileg egészséges embereken, hogy a tűrőképesség határát megállapítsák. Ezeknek a kísérleteknek egyik fő kiter­­velője, végrehajtója dr. Joseph Mengele volt. A gazdag családból származó SS tiszt a szelektálásokban is részt vett, ahol a munkaképtelenséget megállapí­tották. Akiket ilyennek talált, azokat kezének egy intésével küldött jobbra és ezzel a halálba. 1943 nyarára már 4 gázkamra műkö­dött Birkenauban, Auschwitz poklában. A magyar zsidóság tragédiájának színhelye 1944 tavaszától lett a halálnak ez a különlegesen szörnyű pokla. 437.000 vidéki magyar zsidót depor­táltak 1944 áprilisától júliusáig Auschwitzba. 90% százalékukat meg­gyilkolták a gázkamrákban és csak 10%-uk élte túl a megpróbáltatásokat. De ezzel a magyar zsidóság tragédiája még nem fejeződött be. A Szálasi re­zsim uralomra jutásával újabb negyed millió zsidó most már a fővárosból ke­rült a megsemmisítendők listájára. őket már gyalog hajtották a bécsi or­szágúton a koncentrációs táborok felé. Az így elhurcoltak túlnyomó többsége ugyancsak elpusztult az éhség, a hideg és a kegyetlen bánásmód következtében. Csak a pesti gettóban és az ún. „védett házakban” maradottak nagyobb része élte túl a holocaust borzalmát, hála Raoul Wallenberg és még néhány ha­sonló emberbarát bátor, önfeláldozó tevékenységének. Auschwitz és Birkenau 1945. január 27-én szabadult fel. Csak néhányszáz 26 HARANG A nácizmus szimbóluma

Next

/
Thumbnails
Contents