Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-07 / 6. szám
JEKELY ZOLTÁN A marosszentimrei templomban Fejünkre por hull, régi vakolat, így énekeljük a drága Siont; egér futkározik a pad alatt s odvából egy-egy vén kuvik kiront. Tízen vagyunk: ez a gyülekezet, a tizenegyedik maga a pap, de énekelünk mi százak helyett, hogy hull belé a por a vakolat, a hiúban a denevér riad s egy-egy szuvas gerenda meglazul: tizenegyedikünk az árva pap, tizenkettedikünk maga az Ür. így énekelünk mi, pár megmaradt - azt bünteti, akit szeret az Úr -, s velünk dalolnak a padló alatt, kiket kiirtott az idő gazul. 1936. HARANG 39
/