Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-07 / 6. szám

‘Beharangozó

HAK0mseHl{

Mi sem bizonyítja jobban a bécsi klasszikus iskola nagymesterének, Mozartnak a népszerűségét, mint az. hogy három zenekar is műveiből válogatta koncertjének a programját a héten.

A PESTI VIGADÓBAN a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara Medveczky Adóm vezényletével a zeneszerző utolsó operájának, a Varázsfuvolának nyitányával kezdi estjét 8-án csütörtökön, és 9-én, pénteken. Ezután a melankolikus hangulatú A-dúr zongoraverseny (K. 488) lesz hallható Jandó Jenő zonogoraművész közreműködésével. A hangverseny második felében a mester utolsó szimfóniája, a C-dúr (K. 551) hangzik el, melynek ötletgazdag, virtuóz zenéje hallatán nehéz elhinni, hogy mindössze két hét alatt komponálta Mozart. (A műre - nehezen megmagyarázható okból - utólag a .Jupiter” címkét ragasztották.)

A Concentus Hungaricus kamarazenekar estjén 12-én, hétfőn a ZENETÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, a közkedvelt, háromtételes D-dúr szerenád (Serenata nottuma - K. 239), az A- dúr hegedűverseny (K. 219) - szólistája osztrák vendégművész, Gerhart HetzeI lesz - és a D-dúr divertimento (K. 334) hangzik el.

Ez utóbbi mű zárja a Liszt Ferenc Kamarazenekar ZENEAKADÉMIAI Mozart-estjeinek - 13-án, kedden, és 14-én, szerdán - műsorát. Előtte a mester egyik kontratánc-sorozata (K. 609) és az A-dúr klarinétverseny (K. 622) hangzik el Kovács Béla közreműködésével.

Izgalmas élménynek ígérkezik a Kecskés Együttes estje 11-én, vasárnap a ZENEAKADÉMIA KISTERMÉBEN. Hangok a csendből című műsorukban ókori és keleti zenei emlékek, így sumer, akkád, kínai, ujgur, óhéber, indiai himnuszok, siratok, régi görög dallamok csendülnek föl. Közreműködik Szabó András és az Encruentos Kamarakórus.

OROSHÁZÁN, a Művelődési Központban hétfőn, 12-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar Pál Tamás vezényletével, a szegedi Nemzeti Színház operaénekeseinek közreműködésével Verdi Rigoletto című operájának keresztmetszetét adják elő, elvive így a remekművet a megfelelő

színpaddal nem rendelkező városba. -A Festetics Vonósnégyes Baranyay László zongoraművész közreműködésével Rózsavölgyi Márk születésének 200. évfordulója alkalmából ad hangversenyt 12-én, hétfőn GYŐRBEN, a Városi Tanács Dísztermében.

$2ÍltU2

Brecht:

KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR

(Nemzeti Színház)

A régi, kínai mese sokféle feldolgozást megélt már, de igazi értelmét. teljes igazságát a Brecht által írott drámában nyerte el. A krétakör eredeti történetében - melyet Brecht alaposan megváltoztatott — az édesanya az, aki a körbe beállított és kétfelé húzott gyermek karját elengedi. Bizonyítván ezzel, hogy az igazságnál fontosabb számára édesszülöttje épsége, élete. Brechtnél a kis szolgálólány karja hanyatlik le a krétakörpróbánál - nincs szíve fájdalmat okozni az általa felnevelt árvának.

íme a visszájára fordított mese, s a helyreállított igazság.

Az 1944-45-ben írott drámát a Nemzeti Színház társulata mutatja be Csiszár Imre rendezésében. Grusét, a szolgálólányt (amely Psota Irén emlékezetes szerepe volt az 1961-es Madách színházbeli premieren) Kubik Anna kelti életre.

Büchner:

DANTON HALÁLA

(Győri Kisfaludy Színház)

Büchner drámája a francia forradalom tragikus időszakában játszódik. amikor a harcok egyik vezéralakja, Danton félreáll a történelmi idők sodrából. Fásulttá, cinikussá válik, feledni próbál, élvezni akarja az életet. Robespierre és Saint-Just nem nézhetik mindezt tétlenül, Dantont letartóztatják. A Forradalmi Törvényszék, s a tömeg nem ismer kegyelmet. s a népvezér feje a porba hull.

E nagy forradalmi drámát (melyben Shakespeare hatása is érezhető) egy 22 éves ifjú írta 1835-ben, s alkotása sok tekintetben ma is aktuális. A Danton halálát február 16-án mutatja be a győri társulat Illés István rendezésében.

FiEw

JANICSÁROK

FOGSÁGÁBAN

(Színes, bolgár film)

Anion Doncsev regénye - melyből Ljudmil Sztajkov rendező készített filmet - a bolgár nép egyik legszömyűbb korszakát választotta témájául. A történet a XVII. században játszódik, amikor a törökök erővel térítették mohamedán hitre a bolgárokat, s ártatlan emberek sokasága vált az erőszakos „iszlámosítás" áldozatává.

Olyan kor volt ez, amikor a fivér megölte testvérét, a fiú az apját; a bűntettek rituális jelentőséget nyertek, sajátos filozófiával telítődtek.

Miről is szól az író, a rendező e régi históriában? Szabadságról és megaláztatásról, kompromisszumról és ellenállásról, élelbenmaradásról és halálról.

A film hőse, Aligorkó pópa nehéz választás előtt áll. Tudja, hogy csak úgy mentheti meg híveinek életét, ha áttérésre szólítja fel őket. Ám azt is tudja, hogy ettől még megőrizhetik magukban a keresztény hitüket a török turbán alatt is. Mert a bensőnkben élő hitet semmilyen fegyver, erőszak nem képes kioltani...

Viieé

JÉGMEZŐK

LOVAGJA

(Fekete-fehér szovjet film)

„Minden külföldi, aki mint vendég jön Oroszországba, szíves fogadtatásra talál. Aki azonban karddal jön, kard által leli halálát.” Ezek a szavak Alekszander, novgorodi herceg szájából hangzanak el a teutonok ellen vívott győztes csata után.

Eizenstein első hangosfilmje, a Jégmezők lovagja: hősi eposz. Van aki a szovjet film „Roland énekének” tartja, mások nagy történelmi freskóhoz hasonlítják. Képei mindvégig hiteles, korhű atmoszférát árasztanak, artisztikusak, kísérőzenéje (Szergej Prokofjev műve) pontosan simul a történethez. A Jégmezők lovagját 1938-ban mutatták be, s az eltelt több mint fél évszázad mit sem ártott művészi erejének. Szépsége nem fakult meg az idők során.

(Intervideo)

KRISZTINA KIRÁLYNŐ

(Fekete-fehér, amerikai film)

A 17. században élt svéd királylány híres volt rendkívüli intelligenciájáról. Számos nyelven beszélt és olvasott, úgy nevelték, mint egy fiút. Apja halála után, 1644 decemberében, 18-ik születésnapján koronázták királlyá. (S nem királynővé, mint a filmben.) 27 esztendős korában lemondott a trónról, Rómába emigrált, ahol könyvekkel, festményekkel vétette körül magát, tudósok és magas rangú főpapok társaságában élt. Sosem derült ki, hogy valójában miért mondott le a trónról, talán többre tartotta a könyveket, a művészetet az uralkodásnál.

Sok hasonlóság van a királynő, s életre keltője között. Valószínűleg ezért vállalta a szerepet oly nagy örömmel Greta Garbo, akinek ez lett pályája egyik legemlékezetesebb alakítása.

(Intervideo)

HARANG 35