Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-07 / 6. szám
nagyobb titokban elrejtették a Zsidó Múzeum féltett kincseit rejtő ládákat a Nemzeti Múzeum pincéjében. Gyűjteményünk így átvészelte a német megszállást, a háborút, Budapest ostromát. A háború végeztével hiánytalanul visszakerült birtokunkba. Az ekkor megrendezett kiállításokat és néhány időszaki kiállítást tekinthettek meg a látogatók az 1980-as évekig. Ekkor fontos változás következett be. A magyar kulturális kormányzat szerint ugyanis a gyűjtemény gazdagsága és cgyedülvalósága megérdemelte, hogy a mindig anyagi gondokkal küzdő múzeum segítségére siessen. Először is a Művelődési Minisztérium jelentős összeggel hozzájárult az épület rekonstrukciójához. A Központi Múzeumi Igazgatóság restauráltatta műkincseinket, és új berendezést is adott. Segítségükkel mindaz, amit új kiállításokhoz elterveztünk, valósággá vált. Végre méltó keretbe került a gyűjtemény. Elegáns vitrinek belső lámpasora világítja meg a páratlan szépségű tárgyakat: a zsidó vallás válogatott kegyszereit. Az első terem központi helyére tóratekercset helyeztünk - ez a Biblia első öt könyve - kézírásos pergamentekercsen. Körülötte és a falak mentén ennek a tekercsnek díszítő elemei magyar és Magyarországon használt ötvösremekek láthatók. Díszes templomi függönyök, hímzett textíliák emelik a terem szépségét. A következő terembe a zsidó ünnepek kegyszerei kerültek. Közülük is ki kell emelnünk a herendi Porcelángyárban készült kézzel festett szédertálakat (a húsvét clőcsti szertartáshoz), amelyeknek mindegyike unikum, egyetlen darab készült belőle. A következő teremben a magánélet kegyszereivel ismerkedhetik meg a látogató. Itt láthatók mindazok a rituális tárgyak, amelyeket a vallásos zsidó a hétköznapokban használ, valamint azok, amelyeknek használata a születés, az esküvő, a halála alkalmával előírásos. A terem legfontosabb darabja egy nagyméretű, kézírásos könyv, amelyet az 1700-as évek végén Nagykanizsán készített a miszticizmus tanításait követő szerző. A könyv valamennyi oldala illusztrált. Ez a könyv mind szövegében, mind illusztrációiban teljesen egyedülálló, sok távolról hozzánk érkezett látogató állítja, hogy ennek a könyvnek megtekintésére utazott Magyarországra. Szótanunk kell a múzeum legrégibb darabjáról is. Ez egy zsidó házaspár III. századból származó sírköve, Esztergom környékéről került elő, és - több társával együtt azt bizonyítja, hogy sok száz évvel a magyar honfoglalás előtt Pannóniában - Magyarország jelenlegi területén már éltek zsidók. Kiállítás mutatja be a második világháború alatti magyarországi zsidóság tragédiáját. Megdöbbentő dokumentumok, fényképek, tárgyak kronologikus sorrendje tárja elénk a náci megszállás, a gettók, a deportálás, a koncentrációs táborok tragédiáját, mindazt, amit a szörnyű felirat egy mondatban úgy foglal össze, hogy a fasizmus következtében elpusztult ötszázhatvanezer magyar zsidó. Múzeumunknak nagyon sok a látogatója. Zsidók és nem zsidók, magyarok és külföldiek egyaránt. Az eligazodást sok magyar és angol nyelvű felirat segíti, valamint az a több nyelven kiadón „Vezető”, amely vitrinenként sorolja fel a legjelentősebb tárgyak sorát és funkcióját. DR. BENOSCHOFSKY ILONA, p p a Zsidó Múzeum igazgatója ZSIDÓ MUZEUM HARANG 29
