Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-03 / 1. szám

Csendüljön hát karat alt- avagy bevezetés a Krsna-tudatú társaság rejtelmeibe A ki gyalog jár-kel a pesti ut­cákon, vagy a Várban sétál­­t gat, egyre gyakrabban I hallhatja a karatal véget ■ nem érő csengő hangját. Hare Krsna, Hare Krsna..., a Formán­­filmben, a Hair-ben is ezt énekelték. Az aluljáró forgatagában pedig a sza­­mizdat- és ponyvaárusok mellett a védikus irodalomra, az eredeti Bha­­gavhad-Gita-ra is rábukkan az érdek­lődő. Kik ezek a száriba bújt éneklő lányok, akik mindenáron igyekeznek rábeszélni a könyvekre? Egyáltalán kik a Krsna-tudatúak? Forró augusztusi szombat délután fiatal pár esküvőjére újságírók ér­keznek. A színhely egy erdészház kertje. Miért a kíváncsi tömeg? Ma­gyarországon először kötnek házas­ságot a védikus ceremónia előírásai szerint. A szertartást a magyarországi Krsna-tudatúak gyülekezetének fő guruja celebrálja. Sivaráma Swami guru Maharaja erre az alkalomra érke­zett Londonból a Krsna-tudatú hívők nemzetközi központjából. A Maharaja két éve foglalkozik a hazánkban élő Krsna-hívők kis csoportjával. A har­minc lelket számláló közösség egyre szorosabban kötődik a hinduizmus eme irányzatához, s ez életmódjukra, szokásaikra, ruházataikra is rányomja a bélyegét. Jóllehet, az esküvői szertartás ámu­latba ejti a most érkezetteket, de e fi­lozofikus vallás lényegéhez még nem kerültünk közelebb. Ezért megkeres­tük az ifjú párt, Gita-Góvindát és Vrindávan-t, azaz Gabit és Jánost, meséljék el, mi is az a Krsna-tudat. Tágas budai lakásban fogadnak, a falakon látható Krsna-képekből, a vi­rággal feldíszített oltárból sejthető a komoly elkötelezettség.- Amíg nem ismertem meg a vé­dikus filozófiát, addig csak azt érez­tem, hogy valami fontos dolog hi­ányzik az életemből, valami olyan, ami a belső nyugalmammal van összefüggésben - zúdítja a magyará­zatot Vrindávan, a továbbiakban Já­nos. - Már régebben is foglalkoztatott a lélekvándorlás kérdése, de a külön­böző, eddig tanulmányozott vallások­ban nem kaptam egyértelmű választ a bennem felmerülő kételyekre. Úgy éreztem, a testem nem takarja az éne­met, a lelkemet. A Krsna-tudat szerint az anyagi világban valójában minden lelki eredetű, a lélek és az anyag két külön dolog. E vallásban megtaláltam a választ a lélek és az anyag kapcsola­tára. Krsna azt mondja, hogy a lélek felsőbbrendű, mint a test, az anyagi világ Krsnától, azaz „legfelsőbb lé­­lek”-től, magától az Istentől szárma­zik.- Ahhoz viszont, hogy ezt megfele­lően éld meg, teljes éneddel Istent, azaz Krsnát kell szolgálnod — veszi át a szót Gita Góvinda, a továbbiakban Gabi. - És hogyan tudod maradéktalanul szolgálni? Természetesen úgy, ha neki tetsző életet élsz, ha cselekedeteidben, gondolataidban is ő vezérel.- Meg kellett ehhez változtatnotok az eddigi életmódotokat?- Méghozzá gyökeresen! - magya­rázza Gabi. - Először is az étrendün­ket. A mi étkezésünk alapvetően ve­getáriánus, minden olyan étel tilos számunkra, amely által egy másik élet, vagy annak lehetősége meg­szűnik, ha az étrendünkbe illesztjük, így nemcsak halat, vagy húst nem fo­gyasztunk, de tojást sem. Emellett semmit, amiben serkentő szer van, tehát nem iszunk kávét, teát, nem eszünk kakaóból, csokoládéból ké­szült édességet. Nem dohányzunk, nem fogyasztunk alkoholt, és termé­szetesen semmiféle narkotikumot sem. A testi kapcsolat csak házasság­ban élőknek, gyermeknemzés céljából engedélyezett. Életünkben nem az ér­zékek kielégítése a fontos.- Első hallásra egyhangúnak tűnik az étrendetek.- Ennek ellenére a vegetáriánus konyha rendkívül változatos. Csak az ünnepeinken 108-féle ételt készítünk, emellett több szakácskönyvnyire való receptet ismerünk. Egy-egy étkezés négy-öt fogásból áll a hétköznapokon is.- Van valami különleges a Krsná­­nak megfelelő életben?- Igen, van - mondja János. - Krsna szerint a hajnali órák a legalkal­masabbak mindenfajta tevékenység­hez, főként a szellemi munkához, a filozófiai elmélkedéshez, a jógához. Ezért négy órakor kelünk fel, majd HARANG 19

Next

/
Thumbnails
Contents