Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-31 / 5. szám
Ferencz Józsefhez. Ő Kolozsvárott nagyapám osztálytársa volt, innen a bizalom. Apám mondta a püspök úrnak, itt ez a furcsa gyerek, mit lehet vele tenni? A püspök úr azt válaszolta, az egyház nem zárja ki, hogy női lelkésze legyen. Viszont jó lenne egy próbaév, ismerkedjem a vallással, ez idő alatt legalább kiderül, komoly-e a hivatástudatom. Kolozsvár helyett Oxford-Apróbaévet hol végezte?- A magyarországi evangélikus egyházzal van megállapodásunk, hogy az ő teológiájukra járhatunk, mivel ők állnak hozzánk a legközelebb. Elkezdtem tehát a tanulmányaimat. Testvéri szeretettel fogadtak. Majd egy év után, 1977-ben kérvényt adtam be a kolozsvári unitárius püspökséghez, fogadjanak. Ekkor már csak rokonoknál lehetett megszállni harminc napon túl, és a román egyházügyi hivataltól lakhatási vagy tartózkodási engedélyt kellett kérni. Még a nyáron oda utaztunk a szüleimmel, beadtuk a kérvényt és vártuk az engedélyt. Nem jött. November elején gyorsan összecsomagoltunk és visszautaztunk, mert félő volt, hogy elveszítek egy évet. így aztán az evangélikusokhoz jártam. A második év után a püspök úr úgy gondolta, mégiscsak unitárius képzésben kell részesülnöm, és az egyház kapcsolatai révén Oxfordban szerzett egy helyet. Azóta is mondják rólam: Kolozsvárra nem engedték, így hát kénytelen volt Oxfordba menni... Ott ugyanis működik unitárius teológia is. Két csodálatos évet töltöttem el. Olyan egyetemi módszerrel ismerkedtem meg, és olyan légkörrel, ami életre szóló élmény marad. A lelkészi diplomámat Oxfordban kaptam, a teológiait pedig itthon, az evangélikusoknál. 1980 október elsején szenteltek unitárius lelkésszé.- Hol kezdte a szolgálatot?- Egyházi és püspöki titkár voltam Ferencz József úr mellett, gondolom azért is, mert kinn szerzett nyelvtudásomat és nemzetközi kapcsolataimat így hasznosíthattam. Gyülekezeti munkám egy év után kezdődött, hittant tanítottam. Jelenleg ifjúsági lelkész vagyok. Huszti János püspök úr pedig kinevezett külügyi titkárnak. A kis egyházakban egyébként elmosódnak a határok, sokfélét kell csinálnia egy embernek. Az én feladatom is szerteágazó: titkári teendőim mellett családokat látogatok, betegekhez, kórházakban járok, az erdélyi menekültekkel foglalkozom, istentiszteletet tartok, és a püspök úrral vagy egyedül vidéki gyülekezetekhez is járok. Ateisták, menekültek- Miért csökkent az unitáriusok száma az elmúlt évtizedekben?- Mindenütt más volt az oka. Polgárdiban például az unitáriusoknak külön temetőjük volt - mondja a lelkésznő. - A hatvanas-hetvenes években a helyi tanács kitalálta, hogy KISZ-lakótelepet épít a temetőnk közelében. A KÖJÁL, megvizsgálta a helyet és úgy döntött, lakótelep mellett nem működhet temető. Lezárták, oda többé nem temethettek. A gyülekezet elvárta volna, hogy az egyház harcoljon értük. A püspök úr többször tárgyalt a tanáccsal, de azok győztek, hisz az egyháznak nem volt erős pozíciója. A vallásos családok megbántódtak és gondolkoztak: ott fekszenek a nagyszülők, a férj vagy a feleség, esetleg a gyermekük, és ők nem temettethetik melléjük magukat! Holott a drága sírhelyet is megvásárolták, sőt ott volt a márvány... Ez a tény erősen hozzájárult ennek a közösségnek a szétzilálásához.- Hol van ma nagyobb vallási élet?- A fővárosban három templomunk van, ez a Nagy Ignác utcai, a Hőgyes Endre utcában és Pestlőrincen, a Szervét Mihály téren. Mi már régóta kértük a fővárost, nevezzék el a templom melletti kis teret Szervét Mihályról, de elutasították a kérésünket.- Megindokolták? Tudták, hogy ki volt?- Nem indokoltak. Mivel Szervét Mihály nemcsak vallásunk ojőfutára, harcosa, vértanúja volt, hanem tudós is, aki a kisvérkört fölfedezte, kérésünket támogatta az orvostörténeti társaság is... Tavaly végül megtört a jég.- Érezhetők-e egyházukban a társadalmi változások?- Igen, hirtelen nagy lett az érdeklődés egyházunk és a vallás iránt. Én ezt a hittantanításon keresztül tudom lemérni, szeptembertől megduplázódott a gyerekek száma. Olyanok is jöttek, akik nincsenek megkeresztelve, vagy a szüleik más vallásúak. És jöttek harmincnegyven évesek, az a generáció, amelyik szinte vallás nélkül, ateista mód nőtt fel, és kérik, szervezzünk nekik felnőtt hitoktatást. Szeretnék megismerni a Bibliát is, mert egyetlen idézetről, példázatról sem tudják, mit jelent... ugyanígy nem értik a vallásos témájú-tartalmú irodalmat, a képzőművészetet sem! A klasszikusokat. A híres festményeket. Most ébrednek rá erre.-Említette a menekülteket...- Az erdélyi menekültekkel a kezdetektől foglalkozunk. A hitbéli együvé tartozás alapján jöttek, hiszen sok köztük az unitárius, másrészt rokonság révén fordultak hozzánk. A mai Magyarországon élő unitáriusok nyolcvan százalékának a rokonai, esetleg a nagyszüleik is erdélyiek... Amikor még csak bujkáltak a menekültek, mi már bekapcsolódtunk, Budapesten is, Debrecenben is. A hirtelen ránkszakadt szociális feladat persze nem volt könnyű. Istentisztelet előtt és után ruhaakció, megnyugtató beszélgetés, szálláskeresés, segélyosztás... Vendégszobáink tele vannak menekültekkel. A halandó türelmetlen-Hol végzik a hitoktatást?- Mivel kis egyház vagyunk, csakis a gyülekezetben végezhetjük, a templomhoz kapcsolódva. A gyerekeken kívül most megszerveztük az ifjúsági foglalkozásokat, újból megalakultak a cserkészcsapatok, tagjai a csapaton belül jutnak lelki gondozáshoz. De jönnek egyetemisták, főiskolások, velük inkább vallás- és vitaesteket rendezünk, egy bevezető áhítat után megbeszélünk valamilyen, őket érintő társadalmi témát...- Optimista egyházuk jövőjét illetően?- Én igen, csak a célok megvalósításához lelkészekre lenne szükség. Márpedig az utánpótlás nagyon nehéz nálunk is, Erdélyben is. Az utóbbi időkben a kolozsvári teológiára az állam egy fő felvételét engedélyezte évente! Nálunk a 81 éves nyugdíjas püspök is úrvacsorát oszt az ünnnepeken. És vidékre hatvanöt éves lelkész utazik, vonatozik...- Egyházuk egyik alaptétele így hangzik: Jézus tökéletes ember volt. és mi is azzá lehetünk, legalábbis törekedni kell erre. Milyen vonzása van ennek a tételnek? Egyáltalán, vonzó-e a mai fiatal generációknak?- Én hiszek abban, hogy a tökéletesedés az emberi élet célja. Talán jézusi szinten ez nem sikerül, hisz neki olyan transzcendentális erőt tulajdonítunk, amelyben az isteni erő és akarat tökéletes módon valósult meg. Ez az emberektől nem igazán várható el. De az evangéliumban sem azt hangsúlyozzuk, hogy később mit mondtak és mit nem Krisztusról, hanem azt az üzenetet, amit ő mondott és cselekedett. Az unitáriusok a cselekedetekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Jakab apostol alapján valljuk: a hit semmit nem ér jó cselekedet nélkül. Az unitárius teológia hangsúlyozza az etikát, a magatartást. És a biblikus alapokon álló erkölcsi nevelésre ma igen nagy szükség van.- Csakhogy: van ennek ma realitása? A mai kor legfontosabb ismérve az etikus magatartás...?- A megvalósulás valóban nehezebb. Hiszen kimaradt negyven év tanítása, és a hirtelen jött demokráciában eljuttatni az üzenetet... nehéz lesz. A történelmi egyházak ma még ilyen átgondolt-szervezett missziót nem végeznek. Eszközük sincs hozzá. Illetve lenne, de ma még nem működik. A rádió, a televízió, az írott sajtó nagy lehetőséget teremtenek. De ma még kegyet gyakorolnak velünk, hogy szerepelhetünk a rádióban, tévében. Nyilatkozatok már elhangzanak. De a vallásos embernek nem nyilatkozatokra van szüksége, hanem rendszeres, elmélyült áhítatra. Mi a rádióban évi hét alkalommal fél órát kapunk... Ez az én egyéni türelmetlenségem. Mivel az egyház örök. megvan benne a dolgok menete, az egyháznak nem hosszú idő a változás, a kibontakozás. Csak nekünk, halandóknak tűnik lassúnak. SIKLÓS LÁSZLÓ Fotó: TAMASKA GYULA 12 HARANG
