Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-24 / 4. szám
A család szerepe a kibucban A kibuc szó héberül csoportot jelent. Az utóbbi ötven évben ez a csoportoknak egy egészen különös formája: egy önkéntes, kollektív közösség, mely nagymértében meghatározza Izrael fejlődését. A kibucmozgalom alapozta meg Izrael - ma már - vi lághírű - mezőgazdaságát, és célkitűzéseiben szerepelt-és ma is szerepel -, hogy megtanítja az embereket egy újfajta közösségi létre. A család szerepének változása a kibucokban különbözik a fejlett nyugati társadalmakban jelenleg megfigyelhető fejlődési folyamatoktól. Amíg ez utóbbiakban a család mindinkább elveszti funkcióját és főképp érzelmi kapocs marad, addig a kibucokban az évek során új társadalmi szerepe bontakozott ki és jelentősége is megnőtt. A század elején megalakult első kibucokban kialakult életforma erősen ideológiai hatáson alapult. Mindennapi életük egészen egyszerű volt, minimális társadalmi differenciációval és specializációval. A társadalmi ellenőrzés a személyes kapcsolatokban alakult, nem pedig írott szabályok alapján. Az eldöntendő kérdések megtárgyalásában a kommuna teljes taglétszáma mindig részt vett. Kezdeti fokon a kibuc kifejezetten nem - familiáris’volt, főként egyedülálló fiatalok alapították és teljes közösségben — kommunában - képzelték el életüket. Ez az idealisztikus gondolkodás mindenképpen szükségszerű volt egy elmaradott mezőgazdasági országban, ahol ellenségekkel voltak körülvéve, állandó harckészültségben éltek és a természeti adottságok sem kedvezőek a mezőgazdasági termeléshez. Szó szerint a megélhetésükért küzdöttek, ebben a helyzetben pedig mindenképpen igaz a szólás, hogy egységben az erő. Később, mikor ezek a fiatalok családot alapítottak, nem önálló egységként kezelték a családot a kommunában, hanem mint a közösség számára szükséges és fontos dolgot. A gyerekvállalás egyáltalán nem volt magánügy, hanem — a számos gazdasági és biztonsági probléma miatt - a közösség javára történő cselekedet. A kicsik az úgynevezett gyerekházakban laktak (éjszakára is), a szülők ritkán látták őket és nem volt beleszólásuk a nevelésükbe sem. Az oktatás ugyanúgy közösségi, és nem családi szinten folyt — és folyik ma is -, mint az étkezés, a mosatás, vagy az egészségügyi ellátás. Az Izrael életében bekövetkezett társadalmi és politikai változásokkal, valamint a rohamos gazdasági fejlődés során a kibuc szervezetileg, gazdaságilag bonyolultabbá, differenciáltabbá vált. Nagy részük iparosodott, az életszínvonal és ezzel együtt az elkülönülés jelentősen nőtt. Ekkor jelent meg a család mint egység. Sokan felcserélték a gyerekházat a szülői neveléssel, bár a lehetőség máig megvan. Az oktatás-nevelés leggyakoribb formája nagyban hasonlít a mi bölcsődeióvodai rendszerünkre, amíg a szülők dolgoznak, ide adják be gyerekeiket, este pedig hazaviszik. A különbség leginkább az intézményben van, mivel a gyerekházban egyrészt nincs kor szerinti elkülönítés, másrészt állandó az oktatás, ami teljesen gyakorlatias. A kibuci életre tanítanak, ami azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell tanulnia mindenfajta munkatevékenységet, hiszen felnőttként is, nemre való tekintet nélkül mindenki hol a konyhára, hol a gyerekházba, hol az állatokhoz, vagy az üzembe van beosztva, természetesen korától, egészségi állapotától, képességeitől függően. A kibuci gyerekek együtt nőnek fel, ismerik egymást, egymás szüleit és úgy nevelik őket, hogy megismerjék a munka értékét és fontosságát. Óvodás koruktól kezdve maguk teszik rendbe hálójukat és az étkezdét. Kisiskolás korukban már hetente néhány órát a gyerek-farmokon vagy az állatok mellett töltenek. A természetről a helyben lévő állatkert. a kirándulások és a mezőgazdasági munka során gyűjtik ismereteiket, az óvodában pedig bibliai történeteket és az ifjúsági irodalom klasszikusait tanulják. A kibucokban nincsen hátrányos helyzetű gyermek, mindenki mindenből egyformán részesül. A fizikailag vagy szellemileg visszamaradott gyerekekkel külön is foglalkoznak. A nemek közti egyenjogúság itt nem csak szólam, sőt fordítva is igaz: nemcsak nők nevelik az apróságokat a gyerekházakban, hanem a férfiak is. PIROS CHRISTA 28 HARANG
