Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-24 / 4. szám
Volt-e Pesten keresztény templom a rómaiak idejében? Pest város tanácsa egy pusztító pestisjárvány után, 1711 tavaszán fogadalmat tett, hogy ha a gyilkos kór megszűnik, kápolnát építtet Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére a városon kívül ott, ahol ideiglenes barakkokban a pestises betegeket szokták elhelyezni. Mivel a város falai a Kiskörút belső házfalai mentén húzódtak, ez a hely elég messze volt már a várostól. A tervet tett követte, 1711. július 27-én lerakták a kápolna alapkövét és nem egészen hat hét alatt a kis kápolnát fel is építették. Szeptember 4-én Rozália ünnepén már körmenetet vezettek ide. Dr. Wellner István szerint ez nem a mostani templom volt, hanem egy lóhere formájú szentély volt csupán. Ennek a kápolnának alapfalai kerültek napvilágra a második világháború utáni és az 1957-es helyreállításkor. Ezt az állítást viszont többen vitatják. Mivel 1930-ban Óbudán a Raktár utcában előkerült egy ókeresztyén temetőkápolna, mely hasonlóan háromkarélyú. mint a Rókus- kápolna elsőnek megépült szentélye, sokan azt állították, hogy ezen a helyen is állt egy római kori templom. Ezt a hiedelmet tükrözi az is, hogy Mattioni Eszter az 1970-es években gyönyörű, ókeresztény motívumokkal díszített padlóburkolatot készített a restaurált falmaradványokhoz. Ez a feltételezés a Rókus-kápolna második világháború utáni helyreállításakor fogalmazódott meg először. A helyreállítást vezető dr. Lux Kálmán és dr. Bardon Alfréd szakértői véleményében azt állapították meg, hogy a jelenlegi altemplom falai a korai keresztyén időkből valók, esetleg a X-XII. századból, mivel az 1711-ben épült északi és déli oldal egyenes falakból áll. márpedig az alatta talált fal karélyos. Egyenes falnak viszont nem építenek ívelt alapot. A helyreállításkor ezeket a falakat körüljárhatóvá, megtekinthetővé tették. Az altemplom baloldali karéjának szabálytalan az íve, viszont nem tapasztalt középkori építőmestereket tételez fel, hanem inkább korai keresztyén kontárokat. Akik a római korból eredeztetik a kápolnát, azt is bizonyítéknak tartják, hogy a jelenlegi szint alatt 2,8 méterrel van az altemplom padlószintje, mely megfelel a Március 15. téri erőd mélységének. Szerinte ennyit töltődhetett fel a Pesti sziget 1700 esztendő alatt. 1969-ben a Rókus kápolnától mintegy 200 méterre a Kazinczy utca Majakovszkij és Dohány utca közötti szakaszán csatornaépítés közben 360 m hosszan kőfalmaradványokat találtak, ami néhány régész szerint akkor épülhetett, amikor Constantinus császár a barbárok sorozatos támadásai miatt a limest megerősítette. Ugyanilyen védőfal készült Nógrádverőcén is, ahol ezt a körítő védőfalat korábban már megtalálták. Ilyen körítő védőfalat a folyó legjobb átkelési (átúszási) helyein építettek, a lovastámadások könnyebb kivédésére. Ezt az elméletet azzal is igazolni akarták, hogy a Kálvin téren egy római katona elásott kincseire találtak, ami a feltételezések szerint csak azért kerülhetett itt elásásra. mert ezt a területet a védőfal oltalmazta. A védőfal a Rákóczi útnál keresztezte az ősi kereskedelmi utat, és itt kapunak kellett lenni, a kapu előtt viszont valószínűleg piac is volt, ami a szarmatákkal kötött 322-es békekötés után virágozhatott. A szép és érdekes elmélet a Rókus-templom ókeresztyén eredetét támogatja, de alapos régészeti kutatásra egyik alkalommal sem volt mód. Az azonban bizonyos, hogy semmi olyan nem került elő, ami akár egy IV., vagy egy IX-XI. századi szentély ottlétét valószínűsítené. Dr. Wellinger István 1973-ban folytatott itt kisebb régészeti feltárást; ekkor sem kerüli elő sem római kori, sem középkori anyag. Kár. Így egy szép legendával szegényebbek vagyunk. GAAL PÉTER 26 HARANG
