Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-03 / 1. szám
MI AZ IGAZSÁG AZ EGYHÁZI ISKOLÁK ÜGYÉBEN? Az egyházi iskolák államosításának kérdésében legújabban olyan érvelések hangzottak el, amelyek az államosítás legfőbb szükségességét az egyházi iskolák elavult módszerével, a tanítás elégtelenségével támasztották alá. Anélkül, hogy a kijelentések cáfolásával foglalkoznánk, nem tartjuk érdemtelennek, hogy röviden felmérjük az egyházi iskolák szerepét és működését. Az államosítás hívei előtt sem kétséges, hogy az Egyház nevelő volta történelmi és nem utolsósorban irodalomtörténeti tény. Feleslegesnek tartjuk, hogy százados fejlődésüket és eredményeit részletesen ismertessük. Csak annyit kell megállapítanunk, hogy az egyházi iskolák mai helyzete mélyen visszanyúlik történelmükbe. már a tanügyi reformok életbelépése előtt virágzó és eredményes munkát végeztek. Az egyházi iskolák az élen Az elmúlt száz év távlatában a mai sajtókijelentésekkel szemben éppen az Egyház haladó volta tűnik szemünkbe és a tények figyelembevételével elmondhatjuk, hogy mindig, minden vonalon megelőzte az állami oktatás ütemét. A legelső tanítóképző egyházi alapítású volt. Egerben kezdte működését, több mint 100 évvel ezelőtt, ezt követte az ugyancsak egyházi esztergomi tanítóképző, majd a protestáns egyház állította fel iskoláját. Csak két évtizeddel ezután létesült az első állami tanítóképző intézet. A kötelező testnevelés bevezetése is egyházi kezdeményezés, egy egri szerzetes nevéhez fűződik, aki a külföldi példát nálunk is meghonosította. Ugyancsak egyházi kezdeményezés az önképzőkörök, akadémiák, segítő egyesületek, énekkarok rendszeresítése. Az iskolákban legújabban bevezetett diákönkormányzat pedig a jezsuita iskolákban évtizedekkel ezelőtt, általános szokás volt. A régi jegyzőkönyvek rendkívül érdekes képet mutatnak a diákok „állami életéről”. Ha néhány évtizeddel tovább megyünk, szintén érdekes adatra bukkanunk, amely mindennél beszédesebben bizonyítja az egyházi iskolák haladó voltát. Az 1938-as 13 te. gyakorló mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolák felállítását írja elő. Az Egyház 10 év alatt 36 ilyen irányú iskolát létesített, s ezek közül például a Ranolder intézet „Klára” ipari leányközépiskolája és a kiskunfélegyházi mezőgazdasági középiskola, valamint a péceli gazdaasszonyképiő a működő állami iskolák mellett is, mint mintaiskola szerepel. Beszéljenek a számok . Az újságok szinte naponként foglalkoznak az egyházi iskolákkal, de tulajdonképpen hány iskoláról van szó? Ezzel kapcsolatosan felkeres-Alulírottnak ez a cikke a „HAZÁNK” c. hetilap 1948. június 2-i számában jelent meg. Az ország közvéleményét mélységesen felzaklatta az egyházi iskolák államosításának szándéka. Rágalomhadjárat indult ellenük. Nemcsak azt akarták bizonyítani, hogy ezeknek az iskoláknak tanulmányi színvonala alacsony és korszerűtlen, hanem azt is, hogy a bennük tanítók az állam ellen nevelik és terrorcselekményekre buzdítják növendékeiket. A „hadjárat” csúcspontja Pócspetri volt. A cikk mai időszerűségét az indokolja, hogy nemcsak megdőltek Rákosi, Ortutay, Supka vádjai, hanem az is, hogy ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy nevelésügyünk, tanügyi politikánk irtózatos veszteséget szenvedett az egyházi iskolák kisajátításával. Az írásból kiderül, hogy mennyit és mit veszített az ország az egyházi iskolák bezárásával és gyűjteményeik, könyvtáraik elkótyavetyélésével. tűk az illetékes hatóságokat, ahol a következő felvilágosítást kaptuk.- Magyarországon jelenleg 3261 egyházi iskola működik. Ebből általános és népiskola 3024. Az egyházi iskolák elmaradottságával szemben tanulságos adatul szolgál, ha összevetjük az egyházi és állami iskolák számát és azt is megvizsgáljuk, hogy a demokratikus rendszerű általános iskolatípus átállítása milyen ütemmel halad. Rendelkezésünkre áll a Kultuszminisztérium által 1947. jan. 15-én megjelentetett legújabb statisztika és a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság 1947. febr. 1-ről szóló adatai. Ezekből kitűnik, hogy az állami népiskolák száma 2370, egyházi kezelésben van 3024 népiskola. 1947 januárjáig általánossá alakult 1543 állami és 1819 egyházi népiskola. Újabb adatok nincsenek. Ezek a számok még inkább beszédesek, ha figyelembe vesszük, hogy az egyházi iskolák állami segélye jóformán csak a személyi kiadásokra szorítkozik, s a fenntartás dologi kiadásának jelentős részét az Egyház saját erejéből teremti elő. A katolikus középiskolák személyi- és dologi kiadásaikra a szükséges összeg 46%-át kapták az államtól, míg a szükséges 54%-ot az Egyház saját erejéből teremtette elő. A többi iskolatípusokban is ehhez hasonló a helyzet. Természetesen mindez nem történhetett volna a katolikus szülők áldozatos segítsége nélkül, kiknek eredményes támogatását a kultuszminiszter is elismerte. Az egyházi iskolákat nemegyszer azzal is vádolták, hogy elavult rendszerükkel az analfabétizmus kiirtását gátolják, s azokban a községekben mutatkozik nagysága, ahol az egyházi iskola működik. Ezzel szemben tudományos alapossággal megállapított tény, hogy az analfabétizmus legnagyobb százalékban a tanyavidékeken, s a nagyvárosokban mutatkozik. A tanyai iskolák kizárólagosan államiak, s a nagyvárosokban - a legtöbb analfabéta Budapesten van - számos iskola működik. Miért népszerűbb az egyházi iskola? Az egyházi iskolák, különösen a középfokúak. zsúfolásig telve vannak, s a szerzetes gimnáziumok férőhelyeiért már hónapokkal előbb vetélkedés folyik.- Mi az oka ennek?- Elvitathatatlan tény, hogy a szerzetes iskolák alaposabb nevelést nyújtanak minden más iskolánál. Természetesen ennek lényeges helyzeti oka van. A papi nőtlenség megszünteti a nevelő családi kötelékeit és így minden energiáját, munkakedvét, a nevelés szolgálatába állíthatja. Az állami iskolák családos nevelői képtelenek lennének arra, hogy a délelőtti előadásokkal párhuzamban, az arra rászorulókkal még külön is díjtalanul foglalkozzanak a délutáni órákban. Ez pedig minden szerzetes iskolában általános rendszer. Azonkívül éppen a szerzeteseknek módjukban van, hogy külföldi rendházaikba küldjék leendő tanáraikat, így különösen a nyelvek tanításánál nemegyszer helyzeti előnyben vannak a világi tanárokkal szemben. A szerzetes iskolák többnyire nevelőintézeteket is fenntartanak, s a közösségi nevelés minden előnyét a tanítás szolgálatába állíthatják. A történelmi hírű kollégiumok tekintélyének ez a titka. *"- A szerzetesi iskolák évszázados tapasztalatok szellemében működnek, éppen ez magyarázza meg. hogy minden újításban, kezdeményezésben nemcsak az élen haladnak, hanem nemegyszer megelőzik a többi iskolát. Nem egy nevelési módszerük irodalomtörténeti szerepet kapott. Csak egy példát említsünk, gondoljunk a jezsuita iskoladrámákra, s a későbbi piarista diákdrámákra.- Kimutatható ma is ilyen kezdeményezés?- Természetesen. Nézzünk csak végig, milyen típusú egyházi iskolák működnek. Az egyetlen szociális líceum egyházi kézben van. s a gyakorlati középiskolák betegápolóképzőt, gyors- és gépíróiskolát tartanak fenn.- Külön érdekesség, hogy a tanító-, tanítónő- és óvónőképzők 2/3 része egyházi kézben van. Egészen 1945-ig például csak egyetlen állami óvónőképző működött.- Ha mindezeket a tényeket figyelembe vesszük, igen sok igazságot más világításban látunk, s mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a lezüllött egyházi iskolák emlegetése nagyon könnyelmű és felelőtlen kijelentés. MÁRKUS LÁSZLÓ 14 HARANG
