Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-12-01 / 25. szám

tőművész és restaurátor tár­saságában váratlan alkalom folytán láthattam közelről, belülről is (!) ezt - a sorsa fölötti döntést váró - templo­mot. Kívülről hatalmas hasa­dások szeldelik a falakat, s a torony láthatóan megdőlt. A döbbenet miatt meg sem gon­dolva az életveszélyes helyze­tet, Bodó Imre plébános úr kíséretében hamarosan a belső pusztulást is szemlél­hettük. Az 1789-ben az ősi, kisebb méretű, gótikus temp­lom helyére épült templom­nak az orgona fölötti boltoza­táról a földrengéskor hatal­mas faldarabok zúdultak alá a karzatra. A csupasszá vált boltozat alatt, a leomlott da­rabok által teljesen tönkretett orgona most némán áll a templom félhomályában ... Az oltártól visszafelé tekintve szintén iszonyatos a látvány: a templomhajó hatalmas tar­tóoszlopai és a hozzájuk kap­csolódó vastag falak - kifelé - nagy szögben megdőltek. Semmi biztonság nincs már itt benn az épületben. Bodó plé­bános úr meg is fogalmazta, hogy ide csak saját felelőssé­gére jöhet be bárki. Tehát az itteni templomi ereklyék bár­melyik pillanatban elpusztul­hatnak. Elpusztulhat a neobarokk oltár, amely művészettörté­neti érték. Oltárképe, amelyre az értékes, tudomá­nyos kutatómunkát is végző plébános külön felhívta fi­gyelmünket, a szent keresztet megtaláló Szent Ilonát ábrá­zolja. Ezt az oltárképet a jóté­teményeiről a szülővidékén ismert baronesz, báró Szent­­kereszty Stefánia (1842-1906) készíttette. Az ő nevében - az 1870-es és 1880-as években - több kézdivásárhelyi intéz­mény (árvaház, menedékház, kórház stb.) alapítása fűző­dik. Az oltáron látható még a báró Szentkereszty meg a Henter családok fába fara­gott, barokk címere szintén. A főoltár épségét a falomlás mellett más természetű ve­szély is fenyegeti. Fáját nagy­mértékben megtámadta a szú. Ha templomépület fel­újításakor részeire bontják, az újabb összeállítást gátol­hatja a szú okozta poriadás, mállás. Vinceffy Lászlónak, a lelkészhez szóló szavai azon­ban biztatóak: nagyon drága, külföldi vegyszerekkel ke­zelve megmenthető az oltár. A templom további sorsát illetően nehéz volt döntést hozni. A katolikus hívek erős akarata, őseik hitéhez és templomához való ragaszko­dásuk segített dűlőre vinni a kérdést, hogy lebontsák-e ezt a régi templomot és újat épít­senek, vagy rendkívül nehéz, nagy szaktudást és anyagi ál­dozatot igénylő erőfeszítéssel megmentsék a régi épületet, amelynek falaiban ott vannak beépítve az ősi, gótikus temp­lom faragott kövei, ott van teljes kőanyaga. A döntés megszületett, s a nép egy­hangú kívánságával Jakab Antal gyulafehérvári püspök úr is egyetértett. A készülő terv szerint vasbeton kosárba helyezik az egész templomot, ahogyan ezt más épületek esetében is tették a földren­gések után Háromszéken. A terv megvalósításáig azonban csak remélhetjük, hogy sike­rül megmenteni a templom főoltárát, oszlopfőinek ara­nyozott, barokk díszítéseit, az orgona épségben maradt részeit és a többi belső, pati­nás értékeket, ereklyéket. Mindezt - természetesen - a falu, a környék, a püspök­ség és a katolikus világ nagy anyagi áldozatával-segítségé­­vel lehetséges csak megolda­ni. Ha a terv kivitelezhető lesz, akkor újból megszólal­hat Kézdiszentkereszten a messzezengő - Udinében ön­tött-olasz nagyharang, isten­­tiszteletre szólítva Felsőhá­­romszék e községének híveit. FINTAELLA Agytréning időseknek Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamá­ban gyermekkorának egy 1900- as, párizsi, téli napját egy césze tea és a hozzá való sütemény együttes ízének leírásával idézi fel. „Az emlékezet óriás építmé­nyét”, melyet Proust fiatalon tárt fel, az idős embereknél gyakran fenyegeti az összeomlás. Az öt­ven éven felüliek 80 százaléka már észleli, hogy nem jutnak eszébe nevek és számok, kezdi elfelejteni élményeit és tapaszta­latait. Az emlékezetkiesés egyetlen gyógyszere a rendszeres edzés - állapították meg a svájci Gottlieb Duttweiler intézet szakemberei. A felejtés ellenszere a rendszeres edzés. Képünkön: komputer­tanfolyam nyugdíjasoknak sukat. Berlini szakemberek azt tapasztalták, hogy sok hetven­éves ember teljesítménye meg­felel egy harmincévesének - és ugyanez érvényes fordítva is - de az információk feldolgozásának és lehívásának gyorsaságában már tapasztalható némi visszae­sés. Az idős ember emlékezete jobban működik, ha a gyakorla­tok nem verbálisak, hanem meg­szokott cselekvéseikkel kapcso­lódnak össze. Svájc legnagyobb felnőttokta­tási intézménye, a Migros Szövet­ség eddig százezer 65 és 75 év közötti nyugdíjassal foglalkozott új felismeréseken alapuló, em­lékezet-edző tanfolyamain. Úgy­nevezett animátorok koncentrá­Az európai nyugdíjbiztosítást 1891-ben vezette be Bismarck. Akkor a népesség 5 százaléka volt csak 65 évesnél idősebb. Nyugat-Európában ma már ez a szám eléri a 20 százalékot és a ma 50 és 60 közötti korosztály leg­több tagja előreláthatóan 80 éves koráig fog élni. Ezért fontos a szellemi leépülés és annak követ­kezményei - a másoktól való füg­gés, elmagányosodás - megaka­dályozása. Kísérletek hosszú sora bizo­nyítja. mekkora teljesítménytar­talékokat képes mozgósítani az állandó gyakorlás. Yves Ledan­­seurs párizsi pszichológus szerint a legtöbb nyugdíjas visszavonu­lása után elhanyagolja, leépíti emlékezetét, keveset vagy rosszul használja emlékei gazdag tárházát. A nyolcvanas évek elején - főként Svájcban és Hollandiában - tanfolyamokat indítottak az öregek emlékezetének megtartá­sáért. Módszereik dr. Franziska Stengel bécsi gerontológus ta­pasztalataira épültek, aki a nyug­díjasházak addig tétlen lakóit já­tékokkal, gyakorlatokkal aktivi­zálta. Azóta újabb módszerekkel egészítették ki a „bécsi modellt”. Nagy tudású emberek öregen is továbbfejleszthetik intelligen­ciájukat és kreatív gondolkodá­cióra, a megjegyzés képességére és az odaillő szavak megtalálá­sára oktatják a résztvevőket, mégpedig érzékelés - tapintás, szaglás, ízlelés segítségével. A ta­nár a Brainstorm-módszer sze­rint, jelszavakkal serkenti hallga­tói gondolattársítását és emlé­kezetét. Az első gyakorlaton minden résztvevő kitalál egy szót -„szamárhidat”, vagy „puskát” - ami segíti a többieket nevének megjegyzésében. így az első fél­óra elteltével már mindenki ne­vén szólíthatja tanulótársát. A legnehezebb gyakorlatok egyike megtalálni a helyes kifeje­zést, ugyanis azok a szavak, ame­lyeket nem használunk állandó­an. könnyen eltűnnek szókin­csünkből. A különböző módszerű tanfo­lyamok sikere nem mérhető szá­mokkal, adatokkal, mert az a tudás, amit valaki ötven év alatt nem szerzett meg. nem pótolha­tó. Az eredmények inkább az idősek megerősödő önbizalmá­ban. fokozott önállóságában mu­tatkoznak. A holland tanfolyam résztvevőinek fele új tevékeny­ségbe kezdett, egy harmada sok­kal pozitívabban értékelte önma­gát, mint régen és szinte minden résztvevő koncentráltabban, tu­datosabban olvas és figyel a kö­rülötte zajló életre. (Der Spiegel) HARANG 35

Next

/
Thumbnails
Contents