Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-11-01 / 24. szám
Tamaska Gyula felvételei A templom oldala a feszülettel a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételükért a bécsújhelyi várban végezték ki. Ugyancsak a várbörtönben raboskodott a Zrínyi unoka, II. Rákóczi Ferenc is 1701-ben. A bécsújhelyi várban alapította Mária Terézia a Monarchia legnagyobb tiszti nevelőintézetét, mely 1919-ig működött. Később felújították és ma is itt képezik az osztrák katonatiszteket. Az avatott turista, ha e városkával ismerkedik, minden bizonnyal felkeutolsó ítéletet ábrázolja. A dóm egyik legszebb műemléke Khlesl kardinális, egykori kancellár síremléke, amelyet 1630-ban az olasz barokk legnagyobb mestere, Giovanni Bernini alkotott. Végül hadd említsük a kissé távolabbi tartományi székhely, Graz, a Muraparti város franciskánus templomát is, melyet Mária mennybeviteléről neveztek el és gótikus stílusban emelték a XIII. században. Környezetéből kiemelkedik hagyma alakú barokk sisakjával. Belső berendezése barokk és neogót. Mellé épült a Ferenc-rendi kolostor. Az igazi nevezetesség itt mégis a grazi dóm, a püspöki székesegyház, vagy másképpen St. Egidiustemplom, mely egy középkori templom alapjain épült és III. Frigyes fejeztette be 1462-ben. 1564 óta udvari templom. A jezsuiták kapták meg 1577-ben és ők bővítették és szépítették tovább. Amikor II. József császár feloszlatta a jezsuita rendet, a seckaui püspökséget telepítette ide. A stájer főváros tehát csak 1786 óta püspökség, a dóm pedig a püspökség székesegyháza. A dóm nyugati főkapuján négy címer látható: a német császárságé, Ausztriáé, Steiermark és Portukegyhelyek, Ausztriában götti kegyforrása igen sok látogatót és hívőt vonz. Az ékszerdoboz-város, Bécsújhely (Wienerneustadt) nem csupán könynyen áttekinthető központja, parányi főtere és a beletorkolló sugárutak séta- és kirakatnéző lehetőségei miatt kedvesek a magyarok számára, hanem mert történelmünkkel is szoros kapcsolatban áll e város. Hiszen Mátyás királyunk is lakott itt, innen ostromolta Bécset és később Zrínyi Pétert, valamint Frangepán Ferencet resi a Főtér közelében lévő Dóm teret, ahol az egykori püspöki székesegyház, a XIV. században épült templom áll. A dómba a késő román stílusú Menyasszonyok kapuján jutunk be. Belül képes fafaragványok fogadják a látogatót és egy 1777-ből való rokokó oltár. A szószékkel szemben Szt. Sebestyén szobra áll, a falfreskó az gália címere. (III. Frigyes felesége portugál hercegnő volt.) Külsőre dísztelen a dóm, de belső berendezése művészien gazdag. A déli kapuzatán a freskó a Három Istencsapását ábrázolja, a törököt, a sáskajárást és a pestist. A dóm északi részén az első világháborús hősök emlékműve látható. Igen ► HARANG 51
