Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-17 / 3. szám

hatoldalú dobókocka a véletlen egyik szimbóluma, hiszen a kockadobás a véletlen események egyik legszemléletesebb példája. Egy kockadobásnak az eredményét nem lehet megjósolni. Ezért is mondjuk a bizonytalan kimenetelű vállalkozásról, hogy kockázatos. Ha azonban több kockadobást végzünk egymás után, törvény állítja a következőt: az elég nagyszámú megjósolhatatlan eredményű egyedi dobásnak mindig az egyhatoda lesz az egyes, az egyhatoda a kettes stb. Vagyis az egyes kockadobás mindegyik lehetséges eredményének a valószínűsége pontosan egyforma - egy hatod.

Érdekes módon két világhíres fizikusnak az életművében is fontos szerepet kapott a szóban forgó kockadobás-valószínűségi meggondolás. Albert Einsteinről köztudott, hogy a kvantummechanika, - tehát a mikrorészecskék fizikája - koppenhágai iskolájának alapító képviselőivel, Niels Bohrral és Wemer Heisenberggel folytatott vitáiban többször is hangoztatta: „az Úristen nem kockajátékos.” Ez nagyjában azt jelenti, hogy Einstein sohasem tudta elfogadni a kvantummechanika koppenhágai értelmezésének azt az állítását, hogy a mikrofizikai mérések egyedi eredményei - akárcsak a kockadobások - elvben meghatározatlanok, tehát megjósolhatatlanok.

Kevesebben tudják azonban, hogy Eötvös Loránd, a „fizika magyar fejedelme” is alapvető jelentőséget tulajdonított a dobókockás érvelésnek. Mégpedig éppen egy olyan — nála egyébként eléggé ritka - alkalommal, amikor bölcseleti alapkérdéseket tárgyalt, s a természeti jelenségek végső okának a problémáját feszegette. Azt mindenesetre előrebocsáthatjuk, hogy Eötvös Loránd is a hívő természettudósok népes körébe tartozik, azok közé a kutatóalkotók közé, akik ugyan a legkülönfélébb utakon és módokon, de minden bizonnyal keresik, tehát hiszik és szeretik Istent. Igaz, hogy a tételes vallásosság is eléggé ritka a természettudósok között, a tudományos kutatás kiválóságai talán az átlagosnál is jobban idegenkednek az előre megfogalmazott hittételektől. De éppen ennek köszönhető az is, hogy a következetes, egyértelmű istentagadás, az ateizmus is jóval ritkább közöttük, mint azt eddig el akarták velünk hitetni.

26 HARANG

„...Minden a semmiből indult, s a végtelenségig vitetett. Ki tudja követni ezeket a csodálatos lépéseket? A csodák alkotója megérti őket. Mindenki más képtelen rá.”

Blaise Pascal, Gondolatok, 72.

Hit és tudomány