Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-11-01 / 24. szám
övező mirtuszkoszorút vették le s helyezték a szűzpárnára. Székelyföldön Atyhán (Udvarhely-szék) még a múlt században is egy férfi lovagolt kibontott hajjal, karddal övezve a koporsó előtt, kezében a lefelé fordított sírkopjával. A sírba pedig belelőttek, hogy a gonoszt elriasszák. Behan tolás után a lovas a zászlós kopj át a sírra tűzte. A földbe szúrt kopjának eredeti rendeltetése az volt, hogy a halottat odaszegezze a sírjához - ne zavarhassa az élőket. A hatalmas márványkövekkel is különben ezt akarták az élők eredetileg elérni - a síremlék csak később vált különösebb gondozást nem igénylő díszítéssé. Messze, idegenben Sajátságos, feltétlenül pogány eredetű szokás a halottas tánc, amellyel még a közelmúltban is számos esetben találkozhattunk. Ez abban áll, hogy a házasulandó sorba serdült halottat ki kellett házasítani, el kell lakni a menyegzőjét, mert ehhez joga van. Ellenkező esetben hazajár. Az egykori Arad megyében, Pécskán a múlt század derekán mindjárt a temetési szertartás után a sírnál elkezdtek a fiatalok táncolni. Otthon a halottas háznál pedig torát, lakodalmát ülték meg, mintha valóságos menyegző lett volna. Nem lehetetlen, hogy amikor a kereszténység Krisztus jegyeseként, vagy a mennyország vőlegényeként kezdte emlegetni a fiatal halottat, voltaképpen e pogány szokás megnemesítésére törekedett. A halott lelkének üdvösségéért a különféle miseszolgáltatásokon kívül arra vállalkozó énekes- vagy koldusaszszonyok Szeged vidékén 1000 Úrangyalát mondtak el. Erről a felajánlásról már kódexeink is megemlékeznek. Mindenszentekkor kalácsot sütnek és szétosztják a temető kapuja előtt gyülekező rászorulók közt. Sokfelé ezt a templom előtt a koldusbíró szokta elvégezni. Halottak estéjén annyi gyertyát vesznek, ahány halottja van a családnak. Egyszerre csak egy szálat gyújtanak meg és addig imádkoznak mellette, amíg el nem lobban. Jászladányon az a szokás alakult ki, hogy a hősök emlékművénél (I. világháborús) este a négy világtáj irányában négy koporsóforma rácsozatot állítanak fel. A messze idegenben, ismeretlen sírokban porladozó katonák emlékezetére hozzátartozóik gyertyát gyújtanak s e rácson helyezik el. Országszerte szokásos ilyenkor a halottakért való harangozás. Göcsejben mindenki maga harangoz, mégpedig annyi verset, ahány halottja van. Ezen a napon sütnek-főznek, nagy lakomát csapnak. Egészen éjfélig szól a muzsika. Ez bizonyára a régi pogány engesztelő torok csőké vénye. A vidám hangulattal a hazajáró lelket akarják megtéveszteni. Halottlátók Népünk mindennapi imádságaiban is megemlékezik halottairól. Az egyszerű népet sajátos lelkialkatánál fogva igen érdekli halottainak másvilági sorsa. Bizalommal fordul a halottlátókhoz, akik felvilágosítással tudnak szolgálni az elköltözöttek felől. Egykoron a dormándi és novaji (Heves m.), ma a putnoki halottlátó asszonyt emlegették-emlegetik. E látók bizonyára még a középkori magasrendű lelki kultúra elragadtatott világának kései hírmondói. Érzékenységükkel, nagyfokú lelki koncentrációjukkal a lét olyan tájait is ismerhetik, amelyek a modern, racionalisztikusan művelt ember előtt ismeretlenek s így teljesen idegenek. S voltaképpen ebben a világérzésben különbözik a régi vágású parasztember halálélménye az urbánusétól, akinek tudáskészlete bizonyára bőségesebb s szélesebb körű, élete okszerűbb, de valami mégis hiányzik belőle: az egységes, kultikus gyökerekből táplálkozó világkép, amely minden heroikus nagy kultúrának szülőanyja és eszményképe - oka és célja egyszerre. RÁSZLAI TIBOR Móser Zoltán felvétele 14 HARANG
