Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-11-01 / 24. szám

Ez az út is Európába Szeptember utolsó vasárnapján óvoda­avatás volt Soltvadkerten. Ez a hír így magában nem látszik szenzációsnak, de ha hozzátesszük, hogy az óvodát az evangélikus gyülekezet közössége hoz­ta létre és dr. Harmati Béla, a déli egy­házkerület püspöke avatta fel, akkor már szenzációsabban hangzik, mert az ország első olyan egyházi közösség ál­tal fenntartott óvodája, melyben két nyelven foglalkoznak a gyermekekkel. A hír tehát teljes egészében így hang­zik: Soltvadkerten magyar-német nyelvű evangélikus óvodát avattak azon a szep­temberi vasárnapon. Dr. Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője mondta kö­szöntőjében e szavakat: „Ez az óvoda magyar és német nyelvű és evangélikus. Azt mondják sokan, Európa felé me­gyünk. Ebben az óvodában a jelen tisz­telete, az ősök tisztelete és az Isten tisztelete együtt van meg. Ez a gyüleke­zet, a soltvadkerti közösség - nem mondja, hanem teszi - elindult Európa felé, magyar, európai és keresztyén akar lenni.” Ünnepélyes volt az istentisztelet, me­lyen Harmati püspök Pál efezusi leve­léből vette textusát és a „belső ember” megerősödéséről szólt. Két gondola­tot hangsúlyozott: Az egyik, hogy van belső emberünk. Erről gyakran meg­feledkeztünk, pedig nem elég materiá­lisán kielégíteni a testünket csupán. Van lelkiismeretünk! Az ember nem vala­mi, hanem valaki. S hogy van lelkiis­meretünk, erre a gyermeket is meg kell tanítani - erre való az óvoda. A másik gondolat: Erősödjék meg ez a belső ember! Figyeljen Istenre. Ez az erősö­dés a spiritualitás erősödése, a lélek művelése, a lélek gyümölcseinek ter­mése: szeretet, öröm, békesség, türe­lem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ma nemzedékek krí­zisében élünk. A hittanbeíratás viha­ra is azért volt, mert nemzedékek néz­tek szembe lelkiismeretükkel. Itt is fel kell tennünk, mit is akarunk egy óvo­dával? Induljunk el megerősödni a bel­ső emberbe! Szülők is, gyermekek is. A reformáció gazdag tradícióiból a leg­kisebbeknek is adjunk. A múlt hagyo­mányait magasra emelve nézünk most előre, a jövő felé! Az igehirdetés a keresztyén nevelés fontosságáról adott gondolatokat, és az eseményt jelképnek mondotta. A mai magyar evangélikus egyház részt vesz az ifjúság nevelésében. Frenkl felügye­lő így fogalmazott: Az óvoda a család és iskola között az emberré válás segí­tője. A templomi istentiszteleten történt meg az 56 kis óvodás felvétele. Édes­anyák és édesapák kezét fogva vonul­tak az oltár elé és Jézus szavára em­lékeztetve: „Engedjétek hozzám a gyer­mekeket...” — megáldotta őket és az új óvodát is a püspök, hogy „legyen Isten áldása a munkán, mely itt folyik, nőjjenek a gyermekek Isten félelmé­ben, szüleik örömére, embertársaik ja­vára.” Az óvoda két csoportjában 9 refor­mátus, 16 római katolikus és 31 evangé­likus kis gyermek fogja tölteni napjait 3+2 rendszerben, ami azt jelenti, hogy három napon át magyar lesz a foglal­kozás nyelve, 2 napon pedig német. Ez utóbbi érdekében Németországból hív­tak óvónőt Linda Schumacher szemé­lyében. A két magyar óvónő Köhler-NGÉDJI: »K; fí YL Í A mSGWkm 2 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents