Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-03 / 1. szám
%incses Magyarország Napjainkra az „útmutatók” száma egyre szaporodik. Nem csupán az egyházi könyvkiadók, de „világi” kiadványok (jórészt idegen nyelvből fordított könyvek) hívőt és nem hívőt egyaránt segítik a „térben és időben” való eligazodásban. A Biblia világának, az emberiség „bölcsőjének” megismeréséhez visz közelebb az a nem mindennapi kiállítás is, amely tavaly ősszel a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének részeként a Ráday Kollégiumban (Budapest IX., Ráday u. 28.) kapott helyet. A Biblia Múzeumról van szó, annak is a Biblia világa című állandó kiállításáról. A tnúzeum - az amszterdami után Európában másodikként, Kelet-Európábán mindmáig egyetmagukat. Sok esetben láttam, hogy ez az „odaszánás” komoly, a tervet azonban mégsem tudták maradéktalanul véghezvinni. Miért? - tettem fel a kérdést. Mert térben és időben nem tudták elhelyezni a történéseket... Mert nem értik a kort... Mert ezek után nincs türelmük végigolvasni... - hangzottak az érvek. Talán, ha valami útmutató lenne hozzá - mondták többen is. lenként - megnyitását széles körű hazai és külföldi szakmai összefogás tette lehetővé. Az érdeklődő a kiállításon egyfelől annak a világnak a vallási, történelmi kulturális emlékeivel ismerkedhet, amelyben a Biblia született. Másfelől magának a Bibliának, a Biblia könyveinek történetéből kaphat ízelítőt. A termeken végighaladva az előtérben idegen nyelvű bibliák korai és modem kiadásai láthatók. A kisebbik terembe lépve a magyar bibliatörténetről kaphatunk a nemzetközinél részletesebb képet: megtalálhatók itt a korai részfordítások, melyek kódexekben jelentek meg, azok a „magánkezdeményezésű” fordítások, melyek egyházilag nem váltak elfogadottá, de itt találjuk a Károlyi Gáspár fordította, először 1590-ben megjelent Vizsolyi Bibliát (kiadásának 400. évfordulóját jövőre ünnepeljük), a katolikus Káldy György fordította Bibliát, Rákóczi György saját kezű beírásával az általa használt hannaui Bibliát, s Misztótfalusi Kis Miklós „Aranyos Bibliá”-ját is. A nagyteremben részint azok az emlékek találhatók, melyek az Ószövetség népe történetének megismeréséhez visznek közelebb. A műtárgyak, szobrok, érmék, fényképek stb. segítségével bepillantást nyerhetünk az egyiptomi, a babiloni, a kánaáni, de az Újszövetség, a keresztyénység korába is. Ugyancsak ebben a teremben találhatók az írás- és szövegtörténet emlékei: a legrégibb holt-tengeri tekercsektől kezdve, Tóra-tekercseken, eredeti és nemzeti nyelvű bibliákon, régi szövegkiadásokon - amelyeket például Károlyi Gáspár használt fordításaihoz - át el egészen a modem fordítások segédeszközeiig. Tagadhatatlan a múzeum protestáns jellege, ami jórészt abból adódik, hogy ezekben az egyházakban a Bibliát sokszor fordították, sok kiadásban jelentették meg. Tamaska Gyula reprodukciói Az azonban bizonyos, hogy aki a múzeumot felkeresi, mindenképpen páratlan emlékekkel gazdagodhat. Hívő és nem hívő, valamint bármely felekezethez tartozó látogató számára egyaránt segítséget nyújt a Biblia világában való tájékozódáshoz. Ez a gyűjtemény sajátos eszköze lehet a hit, a nemzeti érzés, a kultúra ápolásának. G. NAGY ÁGOTA HARANG 11
