Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-12-13 / 2. szám
Kié a föld?(M. rész) Érzelmi epizód, vagy forradalmi fordulat volt tehát az 1945-ös földosztás? Ma már kétségtelen, hogy az utóbbi, hiszen a földreform alapvetően új helyzetet teremtett a magyar mezőgazdaságban. Egy történelmi fordulat nyitánya, első fázisa lett. Igaz, a „hogyan tovább” útját azóta igen sokan megkérdőjelezték és hibának, kudarcnak nyilvánították. De mindez nem változtat a tényen: lehetőség adott volt 1945-ben a földosztás után. A mezőgazdaság is romokban hevert, kellett az élelem és a lelkes, új jövőt remélő parasztság szinte csodát művelt: 1-2 év alatt rendbe hozta háza táját és megkezdődött a mezőgazdasági termelés: a bizalom, a saját föld adta öröm lelkesített. Vetettek, arattak, termeltek a parasztok. Földművesszövetkezetek jöttek létre beszerzési, értékesítési tevékenységgel. Majd a szövetkezeti program újrafogalmazására került sor, amikor a szocialista viszonyok az iparban megerősödtek. így nőtt ki a hajdani földművesszövetkezetekből a parasztság életében történelmi fordulatot jelentő mezőgazdasági termelőszövetkezet. A fordulat éve. 1948 szükségessé tette a szövetkezeti mozgalom kérdéseinek tisztázását és a mozgalom továbbfejlesztésének perspektíváját. Új szakasz kezdődött a szövetkezeti mozgalomban. A lenini szövetkezeti politika, az önkéntesség elve torz erőszakosságba fulladt a sztálini parasztgyűlölet következtében nálunk is. Később, 1953 körül voltak bizonyos demokratizálódási törekvések, de abban az időben ezeket nem lehetett következetesen végigvinni. 1956-ban váltak ismertté Nagy Imre agrárpolitikai elgondolásai. Ő felismerte, hogy a parasztság nagy tömege nem szövetkezeti keretek közt akar gazdálkodni, tehát az egész mezőgazdaság kollektivizálásával nem értett egyet. Két formát tartott szükségesnek, a szövetkezeti és egyéni gazdálkodást. Hangsúlyozta az önkéntesség elvét és azt, hogy a parasztnak kell dönteni, elszánta-e magát a közös vállalására. Rámutatott az 1949-es gyorsított ütemű szövetkezetesítés hibáira, az ötvenes évek erőszakos begyűjtési intézkedéseinek vétkeire, a szövetkezeti demokrácia megsemmisítésére, arra, hogy a szövetkezet ily módon ellenkező hatást ért el: nem szilárdította és fejlesztette a kisparaszti gazdaságot, hanem szétforgácsolta. Éppen ezért új, demokratikus szövetkezeti mozgalmat sürgetett. Ide kívánkozik Mindszenty bíboros híres beszédének földtulajdonra vonatkozó része, mely a későbbiekben sok vitára és félreértésre adott okot. Sokan azt vélték kihallani belőle, hogy a bíboros visszakövetelte az egyházi nagybirtokokat. Miről is volt szó tulajdonképpen? Mindszenty valóban sérelmezte, hogy a földreformmal kihúzták az anyagi alapot az egyházi intézmények alól, és a beígért kártalanítás nem történt meg. Másrészt a földosztás tényét nem kifogásolta, és helyességét nem kérdőjelezte meg, hanem azt, hogy tervszerűtlenül, propaganda okokból, előkészítetlenül valósították meg. A hangsúlyt a párhuzamosságra tette: azt tartotta, megfér egymás mellett az egyéni és szövetkezeti gazdálkodás. 1956. november 12-én törvényerejű rendelettel megszüntették a mezőgazdasági termékek és termények kötelező beadását és egyben törölték az összes, addig keletkezett beadási hátralékot. A párt és a kormány a kollektivizálás befejezését 1956 után nem tekintette gyorsan megoldandó feladatnak. így is sokan visszaléptek a termelőszövetkezetekbe, és 1958-ra ezek a szövetkezetek meg is erősödtek. Az állam nagy összeget fordított támogatásukra. Ekkor úgy tűnt, meggyorsítható a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Nagyot lendített a szövetkezetesítési kedven a bevezetett földjáradék és az, hogy a betegbiztosítást kiterjesztették a tsztagokra, valamint kimondták nyugdíjjogosultságukat is. 1957 elején rendeletet hoztak, miszerint február 28-ig jelentkezhet mindaz, akinek jogtalanul elvették a földjét, vagy egyéb ingatlanát és visszakéri azt. Hogy mi volt e feltűnően rövid határidő titka? Kedvet akartak csinálni a parasztságnak ezzel is, hogy vessenek tavasszal, hiszen az őszi vetés már úgyis elmaradt. Ezt követően az MSZMP agrárprogramja szerint három év alatt végre kellett hajtani a földtulajdon rendezését. Megalakultak a mezőgazdasági nagyüzemek és kijelöltek háztáji és belterületi földeket is, melyekre nem terjedt ki a földrendezés, ezek megmaradtak a belépő tsztagok számára. Egymás mellett létezett tehát közös és egyéni termelés. 1963-ra szovjet mintára létrejöttek a gépállomások, kialakult a szövetkezeti és állami gazdaságok területe. — Kié a föld? - a kérdés 1967-ben jutott az illetékesek eszébe, a meghirdetett új mechanizmus bevezetésének évében, amikor két törvény is született ezzel kapcsolatosan. Egy szövetkezeti törvény, és egy valódi földtörvény, mely a tulajdont is érinti. Miképpen? Kimondta, hogy akinek földje a mezőgazdasági nagyüzemekbe került, és tagjai is annak, azoknak tulajdonosi illetősége fennmarad. Akik nem tsz-tagok, hanem kívülállók, azok gondolkozhatnak, és 1969. január 1-ig beléphetnek a közösbe. A cél világos: a földet egyben tartani. A földtulajdonosok jelképes összeget kaptak földjükért megváltásképpen és ezt joggal kifogásolták. A helyzet 1989-ben változott. Menynyiben? Rendelet mondja ki, hogy amennyiben megváltásra kerül a tsz-be vitt föld, minimum az aranykorona-érték ötszázszorosát kell fizetni szőlőnél, egyébnél pedig az aranykorona-érték százszorosát, ha a szövetkezet közgyűlése úgy dönt. hogy a forgalmi árat fizeti ki. De úgy is dönthet, hogy a földet adja ki és úgy is, hogy a föld a szövetkezet használatában marad, és a tulajdonos földjáradékot kap. És alkalmazható ez a törvény vegyesen is: úgy például, hogy a megváltandó földrész 50 százaléka megváltható, a többiért pedig földjáradékot adnak. És még valami: 1989. július 1- től nincsenek kötöttségek, szabad a földforgalom. A köztudatba be is került, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok eladják a földel „a parasztok feje fölül”. Mi az igazság? Hivatalos felmérés készült nemrégiben hét nagy megyénkben. Ez alatt az idő alatt az állami gazdaságok és szövetkezetek összesen 2372 hektár földet adtak el. Ez elenyésző. A félelem tehát nem indokolt. És mégis zavart keltett. Megszületett a legújabb jelszó: - Földet vissza akarunk! - Igaz csak néhányan, és csak Kerepestarcsán vonultak az utcára ilyen feliratú táblákkal, de ez is jelzés, amire oda kell figyelni. — Kié a föld? Ki érti most. hogy mit akar a kormány, mi a parlamenti javaslat, mit akarnak a pártok és mit akar a paraszt? A kérdések megválaszolásához dr. Fenyő Györgyöt, a MÉM Földhivatalának helyettes hivatalvezetőjét kértem segítségül, mint e témakörben az egyik legtájékozottabbat és legilletékesebbet. Az ő véleménye szerint a kormány nem vitatja, hogy 40 év alatt törvénysértések történtek a földtulajdonnal kapcsolatban, de egy mostani, megkésett történelmi igazságtétel semmiképpen nem eredményezheti a mai mezőgazdasági üzemi 12 HARANG
