Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 1. szám
‘Beharanfjozó KiáEíctÁs Habsburg nádori kripta A budai királyi vár 1769-ben fölszentelt kápolnája alatt lévő kripta 1820-tól temetkezőhelye a Habsburg-család nádori ágának. A palotát érintő átépítések sokat módosítottak a firenzei mintára díszített, három helyiségből álló nyughely eredeti tervein. Helyreállítását a 70- es évek végén kezdték meg régészek, festők, testaurátorok. Az új történelmi emlékhely a Magyar Nemzeti Galéria „C” épületének földszintjéről közelíthető meg. Győri Egyházmegyei Kincstár A Szent István alapította győri püspökség kincstára, valamint a győri egyházmegye vidéki templomainak egyháztörténeti anyagából válogatott állandó bemutató nyílt nemrég (Győr, Káptalandomb 26.). A jellegében liturgikus műremekek - uralkodók, püspökök, főurak ajándékai - kiállításán az egyházi tárgyú iparművészet története is nyomon követhető. A gazdagon díszített ötvösmunkák - kelyhek, oltárkeresztek, gyertyatartók, útmutatók. pásztorbotok valamint páratlan értékű textíliák - templomi kárpitok, hímzések, miseruhák - közül a legrégibb darabok a XIV. és XV. században készültek, a legújabbak pedig századunk elején kerültek az egyházmegye birtokába. (A bemutató hétfő kivételével naponta 10-16 óráig tekinthető meg.) KÖKljV Török Gyöngyi A JÁNOSRÉTI SZENT MIKLÓSFŐOLTÁR A Körmöcbánya - ma Csehszlovákia - mellett lévő kis falu, Jánosrét késő gótikus temploma számára készült a XV. század végén a Szent Miklós-főoltár. A remekmű ismeretlen mestere az oltár külső számyképein az Olajfák hegye és a Kálvária jelenetét, a belsőkön a IV. században élt myrai püspök legendájának egy-egy epizódját ábrázolta (akinek - mint többek között a gyerekek és tanulók patrónusának - nevéhez kapcsolódik a Mikulás-ünnep). A hosszú vándorút után a Magyar Nemzeti Galériába került műről a jeles művészettörténész, Török Gyöngyi írt a főoltárt és korát bemutató tanulmányt. (Helikon Kiadó - Corvina Kiadó, 150-Ft.) MAGYARORSZÁGI ZSINAGÓGÁK Gazdagon illusztrált, reprezentatív kötetet kapott kézhez az olvasó, olyan művet, amely számottevő előzmények nélkül foglalkozik építészeti örökségünk egy jellegzetes területével. A szerzők fölvázolják a magyarországi zsidóság történetét, ismertetik a zsinagógák általános építészeti és formai jellegzetességeit, bemutatják legfontosabb berendezési tárgyait, majd megyénként és helységenként részletes leírását adják a helybéli zsidóság és imaházuk történetének. A teljességre törekvő mű kitér azokra a hányatott sorsú épületekre is, amelyek az idők során elpusztultak, illetve elvesztették eredeti funkciójukat. (Műszaki Könyvkiadó, 690,-Ft.) Lázár István KIS MAGYAR TÖRTÉNELEM Nemeskürty István Ml MAGYAROK Lehet a véletlen műve, talán lehetne mélyebb összefüggéseket találni, mindenesetre tény, hogy rövid időn belül két olyan kötet is megjelent, amely népünk történelmét követi nyomon a kezdetektől. Műfajuk történelmi esszé, amely lehetővé teszi ismert és kevéssé ismert személyek, események, adatok új hangsúlyokat, összefüggéseket kereső, olykor érzelmektől sem mentes megközelítését. Jeles szerzőik elemzése nem korlátozódik pusztán a történelem menetére, hanem azt magasabb összefüggésbe emelve, azonosságtudatunk értelmezésére, nemzeti öntudatunk felélesztésére is vállalkoznak. (Gondolat, 52,- Ft.) (Dovin Művészeti Kft., 320,-Ft.) Csukás István - Gaál Éva VAKKANCS SZÉTNÉZ BUDAPESTEN Pesti és vidéki kisgyerekek számára egyaránt szórakoztató és tanulságos ez a mesekönyv, amely Vakkancs kutyát követi nyomon, amint elcsatangolván gazdijától, a fővárossal ismerkedik. Színes, élethű rajzok mutatják be kalandos útja állomásait, hogy mit látott a turistákkal teli Várban, az ódon Vízivárosban, a nyüzsgő Belvárosban, a nyugalmas Városligetben és Margitszigeten, a műemlékeiről nevezetes Óbudán: egy-egy ismert, vagy kevéssé ismert kutat, teret, utcát, hidat, épületet. (MóraKiadó, 78-Ft.) Az agg Kossuth és Napsugár Kossuth nyolcvankét esztendős volt, amikor turini tartózkodása közben megismerkedett a tizenkilenc esztendős Zeyk Saroltával. Szerelemre gyulladt a fiatal lány iránt, ám hamarosan el kellett válniuk. Ekkor kezdődött levelezésük. Harminc megható szép és őszinte levelet írt Kossuth, aki Sarolta válaszait - a lány kérésére megsemmisítette. Fennmaradt viszont a kisasszony naplója, melynek az erre az időszakra vonatkozó bejegyzései e kötetben jelennek meg először. (Szépirodalmi Kiadó, 55,- Ft.) fÍAK^feme2 SÜTŐ ANDRÁS Levelek a fehér toronyból Ki tudna igazabbul vallani az erdélyi magyarság sorsáról, mint Sütő András? Az ottmaradók hitelével. Nem tragikus pátosszal, a józan, szép szavak indulatával. Ez a lemez az író küzdelméről szól a tudatos pusztítással - szavakkal a szavakért. Mert mi lehet a iegvisszavonhatatlanabb egy nép életében? Az anyanyelv elvesztése. Amikor a romló látású öregek hiába kérik a gyerekek segítségét, azok már csak beszélik, de nem olvassák őseik nyelvét. Aztán már nem is beszélhetik. Vagy elmenekülnek szülőföldjükről, s így tűnik el onnan a magyar szó... (Hungaroton) Fehérlófia Igazi csemege ez a lemez: gyerekek mesélnek rajta gyerekeknek ízes, színes, élvezetes előadásban, bizonyítván, hogy nemcsak napjaink divatos játékaiban és szórakozásaiban, de a mesék, a népmesék világában is otthonosak. A 12 éves Boros József, Arany László mesegyűjteményéből az egyik legizgalmasabb népmesefeldolgozást - a nemrég rajzfilmen is láthatott - Fehérlófiát mondja el. A 11 éves Tamaska Angélától egy bukovinai székely népmesét, a Katyika és Matyikát hallhatjuk, míg a lemez szerkesztője. Káka Rozália egy moldvai székely népmesét ad elő. (Hungaroton) 36 HARANG
