Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-12-20 / 3-4. szám

Kié a föld? (... rész) Nem új dolog, hogy a föld politika. Eszköz volt és eszköz ma is, mely al­kalmas arra, hogy a parasztságot meg­nyerje a politika céljainak. Nem vélet­len, hogy napjainkban napirenden van a földkérdés. Az sem, hogy a szerve­ződő, alakuló pártok előbb-utóbb el­készítették agrárprogramjukat. Hogy miért? Mert úgy tartják, a választások sorsa, a politikai küzdelem a falvak­ban dől el. Érdekük és céljuk tehát, hogy a parasztságot maguk mellé állít­sák, hogy olyan ígéreteket tegyenek a földtulajdonnal kapcsolatban, amely elnyeri a parasztság bizalmát. A teljességre törekvés nélkül néz­zünk néhányat a pártok elképzelé­seiből! A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt agrárprog­ramja az 1930-as békési eszmék alap­ján áll. Programjuk középpontjában a magántulajdon sérthetetlensége és an­nak állami garanciája áll. Állampol­gári eszménye a független kisbirtokos, aki hozzáértéssel és tulajdonosi ér­zéssel kötődik a földhöz. Kiállnak a másfél millió kistermelő és félmillió tsz-tag - mint az egykori parasztság leszármazottai és örökösei - mellett. Vallják, hogy vissza kell adni a jog­talanul elvett ingóságokat és ingat­lanokat. Kiindulási pontjuk az 1945- ös földreform, amit elismernek, de nem fogadják el a tsz-vagyon oszt­hatatlanságának elvét. Tildy Zoltán szavait idézik: „Szabadságot és füg­getlen jólétet befelé, függetlenséget kifelé!” A Kereszténydemokrata Néppárt a demokráciában és önkormányzatban látja a megoldás kulcsát. Ideáljuk a szabad falu, mely - véleményük sze­rint - önálló gazdasági egység. Újra kimondják a régi jelszót: „A föld le­gyen azé, aki megműveli!” Vagyis csak a földhöz kötődő, mezőgaz­dasággal foglalkozó magyar állam­polgáré. Demokratikus alapokon szer­vezett szövetkezetét akarnak, s gaz­dasági tevékenységét illetően az egész falut egy nagy szövetkezetnek tekin­tik. A tulajdonviszonyok sürgős és alapvető változása mellett áll a Ma­gyar Demokrata Fórum is, azzal a megjegyzéssel, hogy mindenki maga döntse el, milyen mértékben akarja, kívánja tulajdonjogát érvényesíteni. Családi munkán alapuló magángaz­dálkodást és mellette valóban szövet­kezeti elvek szerint működő mezőgaz­dasági üzemeket kívánnak. A külön­böző típusú és tulajdonú gazdaságok minősítésében csak a gazdasági telje­sítmény lehet döntő, ennek feltétele a teljes körű gazdasági, politikai önálló­ság és egyenjogúság. Programjuk meghatározó része a tulajdonreform. A Magyar Néppárt szerint az a re­formista agrárpolitika, amelyet Erdei Ferenc és Fehér Lajos neve fémjelez, megtorpant, sőt visszájára fordult. A pénzintézeti elvonások, a mindinkább szétnyíló agrárolló pedig hatásában felér a rákosista padláslesöpréssel. Szerintük a kibontakozás legfőbb fel­tétele az elvonások csökkentése lehet. A változás másik lényeges feltétele az, hogy az új agrárpolitika az érde­keltek - a termelőszövetkezeti tagok, a mezőgazdasági kistermelők és szak­emberek - akarata szerint formálód­jon és valósuljon meg. A jövőt a hu­manizált piacgazdaság jelenti. Az egyéni és közösségi tulajdon arányá­nak megteremtését szorgalmazzák. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szerint intézkedések sorát kell megvalósítani az agrárgazdaságban. Mindehhez sok pénzre van szükség, ezért megpályázták a 25 millió dol­láros Bush-alapítványt. Támogatni kívánják a reprivatizálást, farmer-biz­tosító társaságot és bankot akarnak létrehozni, szeretnék megteremteni a gabonatőzsdét. Külföldi vállalkozók bevonásával mezőgazdasági gépgyár­tást akarnak, épületgyártó vállalatot. Fejlesztenék a falusi turizmust. Szigo­rítanák a környezetvédelmet. Fontos­nak ítélik a csúcstechnológia beveze­tését a mezőgazdaságban is. Azt vall­ják, hogy a szocialista mezőgazdaság meghatározó szerepe mellett a kister­melésben rejlő óriási lehetőségeket is ki kell aknázni. A Szabad Demokraták Szövetsége a versenyben és vállalkozásban látja a megoldás kulcsát. Nem kívánják a mai mezőgazdasági nagyüzemek fel­számolását, és nem kívánnak földosz­tást. A mai közös tulajdon nem jelenti a természetbeni vagyon szétosztását, hanem azt értékpapír formájában gon­dolják végrehajtani. A tulajdonválto­zás, a magántulajdon térnyerése ön­magában szerintük még nem old meg semmit. Új intézményrendszereket kell létrehozni, tovább kell a föld­piacot liberalizálni, és ki kell alakítani az exportárakhoz igazodó árrendszert. Természetesen az MSZP-nek is megvannak a maga agrárelképzelései, ezek alapja a tulajdonosi érdekeltség. Szerintük együtt kell élnie a szövet­kezeti közös, az állami- és magán tu­lajdonnak. Ehhez a földtulajdoni, il­letve a földhasználati viszonyokat is meg kell változtatni. A termőföld vé­delme és célszerű hasznosítása mellett lehetővé kell tenni a mezőgazdasági földek adásvételét, bérbeadását. Te­hát; legyen a földnek értéke és ára - szemben az egykori marxi tétellel. Szabad utat kell adni a vállalkozások­nak, meg kell teremteni a hatékony irányítást és érdekképviseletet, a szé­les körű demokratizmust, az öntevé­kenységgel párosuló érdekeltséget, mely az egész falu boldogulásának alapja. Programok, tervek, elképzelések. Ha csak nagy vonalakban vázoltuk is 28 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents