XXXV.9.b / 11. MSZMP IV. Kerületi Bizottsága. 1957.02.11-1957.11.18. Az "ellenforradalom" eseményei az újpesti üzemekben
(CaSZÁQOS LEVfcLiAM . Hazai Pamutszövőgyár* ----J O któber 23-tól« November 1-én 12 óráig. 1956. október 23-án három diák jelent meg üzemünkben a műszaki egyetemről. Céljuk az volt, hogy le kell állítani az üzemet, és ők az üzem dolgozóihoz momeráadumot intéznek, azaz ismertetik azt a 14 pontot, amit a diákok ellenforradalmi követelése képpen összeállítottak. A vállalat vezetősége, és pártszervezete igen helyesen nem engedte meg az üzem leállítását. Hanem a diákokkal végig menve az üzemrészeken kiválogattak embereket, akik a munkásság képviselői voltak, akik a pártirodán jöttek össze. Emlékezetem szerint a iV.ker. MDP részéről jelen volt Sánta Anna elvtársnő, vállalat vezetőség részéről Radványiné igazgató, Gács igazgató helyettes, Várnai főkönyvelő, Szőke kikészítő vez. A pártszervezet részéről jelen volt Gőgiczné titkár, Erdélyi Tibor afci.prop. a DISZ részéről Tóth Dezsőné titkár, dolgozók Krugh Ferenc, Barakonyi Ágnes, Hamik Mária, Agot Gáspár, Marsi József, és még mások. Ekkor kezdődött volna a tanácskozás, de az egyik diák követelte azt, hogy Weisz nevezetű dolgozó kikészitőből is hozzák ide. Ami rövid idő alatt meg is történt. Weisz meglepődve vette tudomásul, hogy az a diók aki kérette az ismerőse volt, maga mit keres itt. Elkezdődött a tanácskozás. A diákság ismertette a megjelentettekkel ma délután azaza október 23-ára a diákok tüntetést szerveztek és kérték a dolgozók támogatását a tüntetés végrehajtásában. Majd arról beszéltek, hogy azokat a hibákat, amiket az MDP elkövetett ki kell javitaai. Később a nevezetes 14 pontból álló követekéseiket vették elő, amely az egyetem stencilgépén lett lehúzva. Elmondásuk szerint a rektor nem engedélyezte a stencil gép használatát, melyet erőszakkal törték fel és úgy sokszorosították. Ellenforradalmi dolgok ismertetése alkalmával ellenvetések merültek fel. Egyes pontokban a dolgozók is egyetértettek, de a nacionalista és burzsuá kifejező dolgokban a dolgozók határozott fejtettek ki. Elsősorban azért, mert közgazdaságilag nem keresztül vihető, másodsorban azért mert a munkásosztály önérzetét sérti. Emlékezetem szerint fölszólalt Sánta elvtársnő is, hogy mit mondott arra már nem emlékezem, majd Gőgiczné ismét még többen. Későbbi hozzászólásokban Marsi et. kifejtette azt, hogy vigyázzanak mert fölültek egy lóra, de nehogy azt © lovát mások másfele kormányozzák, mint ahogyan a diákok akarják. Ez azért ragadta meg annyira a figyelmemet, mert az elkövetkezendő események bebizonyították, hogy Marsi et-nek lett igaza. A tárgyhoz magam is hozzászóltam. Kifejtettem azt, hogy amit követelnek nemteresztül vihető. Hadsereg átruházásához pénz kell. Bér javításokhoz pénz kell, term&és kell. Próbáltam megmagyarázni azt, hogy a közgazdaságtant tanultak, akkor ők nekik kellett volna ezekre tényekre gondolni. Határozottan ellene voltunk a tüntetésnek. Küldöttekkel próbáltunk beszélni, és menjenek vissza, és próbálják megmagyarázni, hogy mi a munkásság álláspontja'. Ekkor márcsak ketten voltak itt. A diákok kijelentették, hogy sajnos ezt már nem áehet, mert mire ő visszaérnének a tüntetés már el is indul* Belátták, hogy nekünk igazunk van. , #/# L
