XXXV.9.b / 11. MSZMP IV. Kerületi Bizottsága. 1957.02.11-1957.11.18. Az "ellenforradalom" eseményei az újpesti üzemekben
* á * r ^©as^Aaos levéltár "Q / fl 0' -9 A hangulat igen meleg volt, többen azt hangáztatták, hogy a szovjet csapatok összeszedik a fiatalokát. Farkas Ferencné felállt a székre és elmondta, hogy az ő saját szemével látta, mikor a szovjet katonák összeszedték a fiatal gyerekeket. Ez a hozzászólás úgy hatott, mint ólai a tűzre, minden oldalról kiabálás orditozás, az egyik a káderanyagot követelte a másik követelte, hogy ki adta át a szovjet csapatoknak az üzemben lévő fegyvereket. Támadták az igazgatót elsősorban, mert tudták, hogy 5 adta át a fegyvert, egyesek azt kiabáltak, hogy elárulta őket. „ , „ , . . Koós elvtárs bátran beszelt, kihangsúlyozta, hogy o kommunista volt és az is marad. Igyekezett leleplezni, hogy hogyan dolgozik a munkástanács Radvánszki és Pollák irányításával. Elmondta a tömeg előtt, hogy amig az egyik szobában ármunka megkezdése mellett döntöttek , a másik szobában sztrájkra szólitó gyalázatos röpiratokat gépeltetett a munkástanács. Nagy hőbörgés közepette ért véget az értekezlet, a megkezdett termelés nem lett tovább folytatva. Másnap, majd ezt követő napokban igen nagy erőfeszítést jelentett, hogy lassan meg tudjuk győzni a felzaklatott tömeget, hogy elkezdje a munkát. Igen nagy volt azoknak a száma, akik féltek, mert azt hiresztelték, hogy megverik őket ha az üzemből mennek hazafelé. 0 Ennek ellenére mégis sikerült naponta 1-2 műhelyt beindítani és 4-5 órát dolgozni. December hónapban, amikor 2 napos sztrájkot hiredttek, melyet úgy tudom az Egyesült Izzóban határoztak el első nap nem tudtunk dolgozni, bár reggel igen sokan bejöttek, de mivel nem volt egyetlen egy olyan munkástanács tag, aki következetesen a munka mellett foglaljon állást nem lehetett elkezdeni, lo óra felé mindenki haza ment,, addig pedig a dolgozók kisebb-nagyobb csoportokban az udvaron tartózkodtak* A sztrájk második napján sem volt sokkal jobb a helyzet, de mégis sikerült áttörni a sztrájk frontját. Kijelentettük, hogy vagy üljenek,le dolgozni, vagy pedig azonnal hagyják el a munkahelyeket. Az erélyes szó használt, bár elég sokan hazamentek, de egy tüződét és egy aljamühelyt mégis sikerült beindítani. Nagyon nehéz helyzetben voltak a kommuniszták ezekben az időkben. Itt a gyárban nem voltlehetőség, hogy összeüljünk és megtárgyaljuk az eseményeket nem voltunk az üzem eseményeiről tájékozottak, pedig • kellett volna rendezni sorainkat. Ezen úgy próbáltunk segiteni, hogy esetenként Koós elvtars látasan jöttünk össze, több kommunista vezető a kerület részéről Nemeth János 6lvtárö is* A munka lassan megkezdődött, hozzáfogtunk a párt szervezéséhez, mely lassan éreztette a hatását, kezdett élni és hallatni kezdte a szavat. December közepén megválasztottuk a végleges munkástanácsot ide már próbáltunk bevinni több józan gondolkozásu dolgoz©* valamint volt E MDP tagot, pl. Pajor, Jobbágy, Demeter, Rapcsak, Gergő es Steierlein elvtársakat. Eíryre jobban érvény sült a józanabb szellem, persze még ott voltak az ellenforradalmárok is, kik igen nehezítették a munkát, Radvanszki, Pollák, László Gulyás stb. Az utóbbi amikor a munkástanácsba került pozitiven viselkedett, azonban később ő volt az ellenforraaalom szel íemi -irányítója az üzemben, bár Koós és Grosz elvtarsak sokszor f 1- hiv^ák a figyelmét, hogy nem helyes amit csinál mégis^akadályozta a munka további menetét es a helyes politika kibontakozását. Budapest, 1957 október 11 OsBngel István k ^
