XXXV.9.b / 11. MSZMP IV. Kerületi Bizottsága. 1957.02.11-1957.11.18. Az "ellenforradalom" eseményei az újpesti üzemekben
Mikor az ellenforradalmárok látták, hogy magam mellé kezdem állítani a népet, bekiabálták, ho^ azt tisztázzam, hogy előtte való szombat este ki hozatta nyakukra a szovjet csapatokat, ki vitettek el a fegyvereket, ki csináltatott házkutatást. Igen forró volt a hangulat annál is inkább, mivel a kantinban pálinkát mértek, s a hangoskodők egyrésze már részeg volt.Amikor nagynehezen leszereltem az ellenem intézett támadást azzal, hogy alakitsünk egy bizottságot, amely felülvizsgálja, hogy ki vitettél a fegyvereket,, akkor vettan észre, hogy a felszólalni kívánók között van egy Cereoz Attila nevű ember, aki 2 évet ült a nyilas városparancsnoki múltja miatt ás egy darabig a Dunában dolgozott.Az ellenforradalom előtt egy évvel én bocsátottam el. Hogy megakadályozzam hogy ő szőt kapjon, unszoltam a munkástanács tagjait, hogy fejezzék be a gyűlést ás énekeljük el a himnuszt.A tömegben elől állók el is fogták a hangomat, ho<y énekeljünk, de Hambalek Ferenc durván letorkolta a tömeget hogy halgassuk meg a polgártársat ie.A volt nyilaskeresztes Gerecz Attila elkezdett beszélni, mondván, hogy Koós igazgató mindent elkövet, hogy becsempéssze magát a nép szivébe. Én akkor elkiáltottam magam, hogy a kát és fálávi munkám csempészett be a nép szivébe. Ó akarta folytatni az uszi- £ tást. Az én felllépésemre főleg Az asszonyok megértették a helyzetet és letorkolták a nyilas szónokot és nem engedték beszélni és igy a himnusszal mégis be tudtuk fejezni a forrőhangulatu naggyülést. A gyűlés után 3 fiatalember a kultúrotthon udvarán elkezdtek lökdösni, hogy menjekk ki az udvarra, mert akarnak velem beszélni. Egyik Dobrovszki nevű, aki még a mai napig is ott dolgozik a gyárban., a másik Faragó, a harmadik nevére nem emlékszem. Az utóbbiak azt hiszem disszidáltak. Kituszkoltak az udvarra é« ott Gerecz Attila állt előttám.Közölték velem, hogy a rendőrségtől vannak.Rá mutatott egy vastagabb férfire, hogy ő is.Az elővette igazolványát ás mondták hogy beszélni akarnak velem. Én azt feleltem, hogy tessék itt va- gyok.Erre azt mondták, hogy nem itt, hanem kövessem őket. Erre én nem voltam hajlandó. Néhány szaktárs segítségemre sietett, Lőw Emil, Pataki és igy nem sikerült engem elvinniök a rendőrségi igazolvánnyal ellátott ellenforradalmároknak. A Annak ellenére, hogy mintegy loo fő a sztrájkra szavazott, másnap mégis munkára ^ 15o fő jelentkezett és dolgoztak is. Ebben az időben ismét nehézzé vált a helyzetem, mert a pártszervezet nagyon gyengén működött, hiszen csak november 11.- én 11-ed magammpl alakítottuk meg a pártszervezetet és eléggé hangtalan volt. Groszt, Mirkovics, Bor Katalin, Mikolai Erzsébet, Pfenning, A pártszervezet alakuló ülésén kértem az elvtársakat, hogy a legfontosabb feladatának tekintse a kis kommunista pártszervezet a munkástanács végleges választásával ndt kapcsolatban azt, hogy minél több józan becsületes, nép bizalmát élvező elvtárs kerüljön a munkástanácsokba. Sajnos az ellenforradalmárok sokkal erősebbek voltak és a december 5.-én megválasztott végleges munkástanács nagy többségében pártellenes hőzöngő, rossztipusu emberekből áőlt, kevés kivétellel. A munkástanács megválasztotta a maga soraiból az elnökséget. Elnöke Pajor Ferenc volt MiP tag lett gyári főművezető, akivel általában józanabból lehetett értekezni.Sok mindenben szőt fogadott, de u- gyanakkor bizonyos mértékig táncolt az ellenforradalmárok felé is.A legreálisabban gondolkodók közé tartozott Jobbágy László, Sáedi László, Tóth Gyula.Bár az utóbbi a jobboldali értelmiség szószólója is volt. A termelés megindulását óriási mértékben akadályozta a még mindég előforduló lövöldözés /éjszakai és hajnali/ a sztrájkra való uszitás, annál is inkább mivel Pollék. Gulyás, Radvánszki igyekeztek az újpesti forradalmi tanáos, /f<0 3 ® ,jSflS2Aaos levéltAsj ^
