XXXV.9.b / 11. MSZMP IV. Kerületi Bizottsága. 1957.02.16. Feljegyzés az újpesti "ellenforradalmi" eseményekről
27T Az ellenforradalmárok ekkor már egyre szabadabban, egyre nagyobb biztonságban érezték magukat. Nagy Imre nyilvánvaló árulása ehhez nagyban hozzájárult. Tevékenységük egészen nyilttá vált és elérkezettnek érezték az idejét, hogy megindítsák a hajszát a kommunisták ellen. Az ellenforradalmi bizottság egyes tagjai naponta jártak ki az üzemekbe, lefegyverezték a gyárőrségben lévő, a néphatalomhoz hü embereket és a munkástanácsokból hatalmi szóval távolították el a kommunistákat ér a becsületes munkásokat, az ellenforradalmárok szempontjából megbízható embereket állítva be ezek helyére. Október 30-án néhányan, a IV. kér. PB. tagjai és a IV. kerületi Pártházat addig védő kommunisták közül azért, hogy a további tennivalókat a XIII. kerületi Pártbizottsággal megbeszéljék és egyeztessék, bementek a XIII. kerületi Pártházba. Egyikük 30-án délelőtt itt beszélt utoljára Mező elvtárssal, aki a XIII. kerületi Pártbizottságra telefonált és csali ennyit mondott: "Elvtársak, ha tudtok, küldjétek segítséget - nekünk már csali néhány percünk van hátra". Nagy Imre árulása után azonban a még ottlévő néphez hü honvédségi egységek is szétszéledtek és az a néhány elvtárs, alti ekkor a XIII. kerületi Pártbizottság székházában tartózkodott, - még felfegyverezve sem tudott volna áttörni a Budapesti Párt- bizottság székházában lévő elvtársakat ostromló csőcselékhad gyűrűjén. A borzalmas tragédiát, a nép legjobb, leghübb fiainak és lányainak pusztulását, a vad csőcselék-horda dulását a XIII. kerületi Pártbizottság székházában lévő néhány elvtárs nem tudta volna megakadályozni. ' r Országos LEvÉLrÁí?~,, J ic- 34 -
