XXXV.9.b / 11. MSZMP IV. Kerületi Bizottsága. 1957.02.16. Feljegyzés az újpesti "ellenforradalmi" eseményekről

m

amelyen az elvtársak az Izzóba mentek, ládákban fegyvert és lőszert vittak - a saját fegyverükön kívül - az Egyesült Izzó kommunistái részére. Sajnos később ezek a fegyverek, ugyanúgy, mint a Parthazban maradták és a Rendőrség épületében lévők egyaránt, az ellenforradalmárok kezébe kerültek. A Pártházban maradt propagandisták csoportja az éjszaka folyamán is propagandaanyagot, röpcédulákat készitett és ragasztott ki az utcákon.

Ezen az éjszakán hangzott el Nagy Imre gálád árulásának első bizonyítéka, az a beszéd, melyben Nagy Imre az ellenforradalmi lázadást "dicső forradalomnak" a népi demokrácia vívmányai ellen fegyverrel harcoló, nagy hangon uszitó ellenforradalmárokat pedig "forradalmároknak" nevezte. A fegyveres kommunisták, a belügyi elvtársak csoportja a Pártházban, a Rendőr- kapitányság épületében és az Egyesült Izzóban megdöbbenten hallgatták a beszédet. Sokan látták és tudták, hogy Nagy Imrének nem egy marxista, hanem egyenesen a marxizmussal-leninizmussal ellentétes, revizionista megnyilatkozása volt. De ez a beszéd azért mégis mindenkit megdöbbentett és elképesztett. Valaki, alti valaha marxistának vallotta magát, és azt hitette Lel magáról,- forradalomnak nevezzen egy felkelést, egy lázadást a nép hatalma, a proletárdiktatúra rendszere ellen?

Elkeseredett szavak hagyták el az elvtársak ajkait. Elvtelenség ... gerinctelenség ... árulás! De hogy mennyire árulás, az kiderült a következő percekben, amikor "a miniszterelnök ur" bejelentette, hogy az Államvédelmi Hatóságot és annak tagjait törvényen kívül helyezi. Az elvtársak tanácstalanok voltak: "Ha ez forradalom, és ezek forradalmárok, akkor talán most mi lettünk az ellenforradalmárok?" - mondották. Nem! A forradalmárok, a nép ügyéért,

igaz érdekeiért, a szocializmus vívmányaiért bátran harcoló,

országos levéltár^- 31 3 J