XXXV.9.b / 11. MSZMP IV. Kerületi Bizottsága. 1957.02.16. Feljegyzés az újpesti "ellenforradalmi" eseményekről
tartózkodó elvtárssal együtt - ment le a kapuhoz és közölte: amennyiben tárgyalni akarnak, jöjjön fel egy küldöttség. Néhány perc elteltével, - miközben Hermann elvtársék igen szorongatott helyzetben voltak, - a tömegből kiváltak a küldöttség tagjai és felmentek a Pártbizottság épületébe. Ott az elvtársak közölték velük, hogy a délelőtti röpcédula nem a párttól származik és már kész is van a cáfolat, amit most készültek a nyomdába vinni. Erre az ellenforradalmárok a cáfolat szövegét magukkal vive távoztál! azzal, hogy majd ők kinyomatják a cáfolatot, úgy biztosabb lesz és egyben megtudják majd azt is, hogy ki nyomtatta ki a délelőtt megjelent röpcédulát. A leérkezett ellenforradalmár küldöttséggel együtt orditozások és fenyegetőzések közepette elvonult az addit lent várakozó tömeg is. Érdekes epizód volt ez. Persze nemcsak érdekes, hanem veszélyes is. De érdekes volt azért, mert két dolgot mutatott meg. Először is azt, hogy 26-án az elleniorradalmároknak még igen fontos volt az, hogy megfelelően tudják magukat álcázni és ezért fontosnál! és szükségesnek tartották, hogy a párt nevében megjelentessék a cáfolatot, - amit a Párt- bizottság tagjai kényszerhelyzetben készítettek, - de amelyben az állott, hogy a Pártbizottság nem tartja őket azoknak, amik! - ellenforradalmároknak, huligánoknak, csőcseléknek, fasisztáknak. Ők nem egyszer kiabálták magukról, hogy ők nem fasiszták, de ennél sokkal értékesebb volt számukra, ha ezt a párt jelenti ki. De érdekes volt ez az eset azért is, mert azt mutatta, - ami a későbbiek folyamán még többször is beigazolódott, - hogy az ellenforradalmárok a felfegyverzett ^©aszágos levéltár /l(g- lh - 25
