XXXV.8.b / 13. MSZMP III. Kerületi Bizottsága. 1957.01.03-1957.06.20. Eseményvázlat az óbudai kommunisták fegyveres ellenállásáról

Df Az előző napi tárgyalások és megállapodás után a tögieg jelentős része látszólag elfogadta fegyveres embereinket, mint olyanokat, akik a rend­re vigyáznak. Délután 5 óra tájban a Szentendrei úti oldalon lévő őrség jelentette, hogy 4 teherautó katona jön felénk.Mire a telefont felvet­tük, addigra már be is kanyarodtak a pártház előtt lévő térre és meg­álltak. A 4 teherautó állig felfegyverzett honvéd zöld fegyvernemi jel­zést viselt és tüzelésre készen tartották fegyvereiket. Miután napok óta érkeztek a hirek,hogy több katonai alakulat is átállt a felkelőkhöz, felkészültünk a védelemre, mert a teherautók megálltak és azokról sem parancsnok sem honvéd nem mozdult. Az ablakok függönyei mögött felhúztuk a géppisztolyokat és újra a kezünk ügyébe helyeztük a kézigránátokat, hogy támadó fellépés esetén megfele­lően tudjunk védekezni.Értesítettük a Damjanich laktanyát is, akik szin­tén felkészültek.Ezután lo percig néma csendben vártunk úgy a pártház előtt lévő katonák, mint mi.Közben újra szólt a Szentendrei ut felé fi- _ gyelő csoport telefonja és bejelentették, hogy újabb 3 teherautó érke- W zett és megállt a pártház mellett. Ezekeben az autókban nem láthattuk mi van, miután teljesen csukottak voltak, de azt láttuk, hogy ezek is honvédségi kocsik. Ezek után már meg voltunk győződve arról, hogy bekerítettek bennünket. Minden esetre ebben az irányban is tüzelőállást foglaltunk* minden ab­lakban.Újabb lo perc feszült várakozás, mig végre a pártház előtt álló gépkocsikból leszállt néhány tiszt és rendkívül határozatlanul a főbe­járathoz léptek - becsengettek - . Miután beengedtük őket és elkezdünk tárgyalni velük , kiderült, hogy a Dózsa tiszti iskolához tartoznak és azért küldték ki őket, hogy minket biztosítsanak.A Szentendrei úti oldalon álló gépkocsikból is bejöttek ezután, akikről viszont kiderült, hogy fegyvert és lőszert hoztak ne­künk. ^ Jellemző tehát az akkori helyzetre az a teljes bizonytalanság és gyanak- w Vás, aminek alapján mi tartottunk mindkét alakulattól, azok egymástól féltek és a Damjanich laktanya pedig felkészült mindkét alakulattal szem­ben velünk együtt. H0gy milyen könnyű volt ebben a légkörben az ellenforradalomnak provokál­ni, arra jellemző, hogy ha ebben a várakozásban véletlenül elsült volna egy fegyver, akkor mi minden irányból tüzet nyitottunk volna azokra a gépkocsikra, amelyet végeredményben a mi védelmünkre rendeltek ki. Az éjszaka folyamán biztosított őrséget tartottunk, amikor átjöttek hoz­zánk a Damjanich laktanya parancsnoksága részéről beszélgetni. Elmondották, hogy ők minket mindenképen támogatni akarnak, azonban érte­süléseik szerint a városban olyan esemenyek történnek, amelyek számukra a teljes élet és létbizonytalanságot jelentik. Miután a Damjanich lak­tanya hírszerzői is naponta bent voltak a városban, látták, hogy hogyan lincselik az Á.V.Hé-s sorkatonákat. Ennek az alakulatnak egyébként már a rádió ostroma után több, mint loo halotj^a és sebesültje volt. Tóth őrnagy elmondotta, hogy a városban a jelenlegi hangulatoan e^Leg egy bordó melegitő, vagy egy barna cipő és, hogy ralakire rákiáltják, hogy ÁVO-s, máris állatias módon megrohanják és meggyilkolják. /n- 15 -

Next

/
Thumbnails
Contents