XXXV.8.b / 13. MSZMP III. Kerületi Bizottsága. 1957.01.03-1957.06.20. Eseményvázlat az óbudai kommunisták fegyveres ellenállásáról

Lh A Tatai ^áncélostiszti iskola közien egy összekötő tisztet küldött be hozzunk. Az együttműködés ezzel az alakulattal végig tökéletes volt. Még ezen az esetén kaptunk a Damjanich laktanyából néhány láda kézigrá­nátot is. A szolgálatban lévő elvtársak egy része most a kézigránátokat élesitette és ugyanakkor a tartalékos tisztek és katonaviseltek szorgal­masan oktatták minden emeleten a fegyverek használatát és kezelését. A városból érkező hirek és események hatására a velünk kapcsolatban levő gyárak párt és gazdasági vezetői állandóan fegyvereket kértek. A külső területen lévő TSzGs. kommunistái szinte óráról-órára fegyverért és utasításokért. Sajnos olyan helyzetben voltunk, hogy még ekkor sem tudtunk semmi határozottat mondani nekik, csak azt, hogy maradjanak a helyükön és vigyázzanak a rájuk bizott területre, ne xehgedjenek semmiféle provokációt. A Flórián téren a huligán elemektől uszitott tömeg egyre nagyobb nyomást gyakorolt a tankosokra .Hírszerzőink jelentették, hogy a 13 harckocsiból egynek akadt olyan kezelő személyzete, aki hajlik az ellenforraaalmi agi- ^^cióra. Éjfél után a megfigyelők a Flórián tér felől harckocsi mozgást jelentettek. Negyedóra múlva a Timár utcai kapitányság vezetője jelentke­zett azzal a megdöbbentő hirrel, hogy nagyobb csoport fegyveres suhanó a beszervezett harckocsival a kapitányság épülete elé állt.A harckocsi ágyucsövét a kapitányságra irányította, a suhancok pedig behatoltak a ren­dőrség épületébe és további fegyvereket követeltek. Arra a kérdésünkre, hogy a rendőrség ennek a követelésnek ellent tud-e állni, az volt a válasz, hogy lo-15 elvtárs kivételével a rendőrség nagy- eésze teljesen bizonytalan, vagy épen a felkelőkkel szimpatizál. Erre mást nem válaszolhattunk, minthogy lehetőleg minél kevesebb fegyvert adjanak ki.Ezt sikerült,elérnünk, mert néhány Walter pisztoly kivételével amely egy-egy tár lőszerrel volt ellátva, a rendőrség nem adott a felkelők­nek fegyvert.Közben a rendőrségről jelentették, hogy a felfegyverzett suhancok azon vitatkoznak, hogy ezek után közvetlenül megtámadják- e a ^Lártházat, vagy pedig előzőleg még kimenjenek-e e a Budai Nagy Antal lak­tanyába fegyvereket szerezni.Mikor a rendőrség jelentette, hogy a felfegy­verzett suhancok és a harckocsi elindult, akkor a vita még nem dőlt el. A pártházban általános riadót rendeltünk el, és értesítettük a történtek­ről a velünk kooperáló Damjanich és Budai Nagy Antal laktanyákat is. Villámgyorsan megbeszéltük, hogy mit tel etünk a harckocsi ellen és két kisebb csoportot jelöltünk ki, akik összecsavart kézigránátokkal fogják támadás esetén megközelíteni és megsemmisíteni a tankot.Közöltük az elvtársakkal, hogy harckocsi és gyalogsági támadásra számíthatunk és meg­határoztuk ezzel kapcsolatban a tennivalókat úgy, hogy a pártház minden ablaka tüzelő állássá változott. A harckocsi motorzugása már a Flórián tér irányából hallatszott.Kindany- nyian arra gondoltunk, hogy ha tovább jön a Szentendrei ut irányába,akkor eldőlt, hogy minket fognak megtámadni, ha pedig elfordul a Flórián téren balra a Vörasvári ut felé, akkor a Budai Nagy Antal laktanyába tart. A harckocsi zugás erősödött,majd a felső emeletről világosan láttuk,hogy tovább jön a Szentendrei ut irányába, tehát felénk. Az elvtársak felhúzták a géppisztolyok sulyzárait és körülrakták magukat minden emeletem élesi- tett kézigránátokkal. Ebben a hangulatban még mindig csengett a telefon és nem egy esetben hozzátartozok, feleség, gyermekek érdeklődtek a párt­házban lévő elvtársak után és hivták őket haza.- 10 _ M ^ ' 1

Next

/
Thumbnails
Contents