XXXV.31.b / 4. Magyar Államvasutak MSZMP Bizottsága. 1957.01.30-1957.12.13. Az MSZMP Budapesti Vasutas Pártbizottsága és pártszervezetei jelentései az "ellenforradalom" alatti és utáni helyzetről, a pártszervezés egyéb kérdéseiről
A MÁV Budapesti Épületelemgyártó Főnökség 1955* január 1.napjáig elismerjen épitőipari vállalatként működött. A fenti időponttal hatályba lépett átszervezés - nyilván szervezéstechnikai okokból és azért, hogy a MÁV-hoz való tartozás és a MÁV érdekek maradéktalan szolgálata jobban kidomborodjék - a vállalati különállóságot megszüntette és a vállalatot a MÁV budapesti igazgatóságnak alárendelt főnökséggé minősítette, anélkül, hogy akár termelési, akár költséggazdálkodási vonalon a- lapvető változással járt volna, eltekintve a végrehajtott racionalizálásnak egyes költségekre való kedvező kihatásaitól. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy a főnökség tevékenységét ugyanolyan keretek között bonyolit.ia le. mint vállalat korában, illetve mintha vállalat volna. A főnökség; és egy vállalat közötti különbséget kizárólag az alábbiak adják: a./ kisebb az önállósága, a b./ a vállalati szintet a MÁV budapesti igazgatóság képviseli és ™ az ebből eredő vállalatvezetési költségekkel a főnökség effektiv költségei megnövekednek, c. / a könyvelést és a pénzügyi eredmények megállapítását és kimunkálását a budapesti igazgatóság eszközli és d. / a főnökség önálló mérleget nem készit és csupán tételként szerepel a budapesti igazgatóság összesitett mérlegében. A nyereségrészesedési rendelkezések végrehajtása szempontjából a kü- lönbségből adódó legfőbb hátrányt a fenti d./ pontban foglaltak jelentik, mert hiszen a nyereségrészesedés megállapitására a vállalati mérlegbeszámolók kiértékelése után és annak eredményeihez kepest nyílik meg a lehetőség. Mindezek ellenére, véleményünk szerint meg lehetne és meg kellene találni a módot arra, hogy a budapesti Igazgatóság mérleg- beszámoló adataiból - esetleg azok visszavezetésével - a főnökség valós 9 pénzügyi eredményei megállapithatók legyenek, mely esetben a nyereseg• részesedés megállapításának és főnökségünk szempontjából való alkalmazásának formai okokból sem lenne akadálya. A pénzügyminiszteri rendelet betüszerinti értelmezése alapjá^tehát a MÁV Budapesti Épületelemgyártó Főnökség - kimondottan ipari és építőipari tevékenysége ellenére - mint szervezéstechnikai elgondolásokból egy közlekedési vállalatba” beolvasztott, de annak profil.iától merőben eltérő profillal rendelkező termelő szektor, formailag nem vonható a rendelkezések hatálya alá. Legalább is erre mutat az a tény, hogy erre vonatkozóan vasúti főosztályi rendelkezések csak a MÁV vállalatokat illetően nyertek kiadatást. A főnökségnek ez a speciális - es a nep- I gazdaság bármely más vonalán ismeretlen - helyzete, a vonatkozó kormányzati rendelkezések megá1lapitásánál és kiadásánál nyilván figyelmen kivül maradt, mert hiszen - ellenkező esetben - a MÁV ilyen, egyeb- ként ipari és épitőipari jelleggel biró termelő szektorainak a rendelet hatálya alóli kivétele a rendelet szövegezésében is kifejezésre kellett hogy .jusson volna. Mindezek kellő és gondos mérlegelése után, a főnökség pártvezetősége nevében kérjük az Elvtársakat, hogy a kiadott pénzügyminiszteri rendelet mikénti értelmezése tekintetében - a főnökség szakmai vezetősége^ részéről előterjesztett kérelem kapcsán - a vasúti főosztály vezetőjénél eljárni és annak, szükségszerűen az érdekelt kormányzati szervekkel való letárgyalását szorgalmazni és támogatni szíveskedjék. 3 L
