XXXV.28.b.1957 / 7. MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága. 1956.10.30. - 1957.06.14. A csepeli központi és gyáregységek munkástanácsainak iratai
Ky.o.'b Y 'fá \J <U *J ,- L«-/ .‘ x feljegyzés a munkástanácstagokkal folytatott megbeszélésről. 11 gyáregység Munkástanács tagjai vettek részt a megbeszélésen, összesen 29-én voltak.párttagok és 9-en pártonkivüliek. Három kérdést beszéltünk meg: 1. Milyen a viszony a Párt és a tömegszervezetekkel, 2. Hogyan látják el feladatukat a Munkástanácsok és a jövőre vonatkozóan a perspektívát miben látják? 5. Hogyan gondolják megjavítani eddigi kapcsolataikat a különböző szervekkel és milyen segítséget kérnek a Párttól? Az alább ismertetett felszólalások voltak jellemzőek az értekezletre: Egyedi Gépgyár Mágnesi Sehogysem megy náluk a munka, mert a dolgozók nem látják őket szívesen. törvény szerinti feladatukat különben sem tudják ellátni, mert az igazgató különböző rendelkezéseit velük nem beszéli meg. A helyzet odáig fajult, hogy velük most már általában sem a dolgozók, sem a különböző szervek vezetői nem állnak szóba. A Párttal a kapcsolatot nem tartja rossznak. Az utóbbi időben a viszony javult. Gyárban másfél hónapja a Munkástanács semmit sem csinál, mert a hitel, a bérügy, a terv kérdése és egyéb más feladatokat mind nélkülük intézik el. A sakszervezettel a viszonyuk a lehető legrosszabb. Javasolja: ők is ellenőrizhessenek fenn a Tröstnél, sőt a KGM-ben ^ is. Legyen nekik fentről szervük, amelyik tájékoztatja "W a legfontosabb kérdésekről és elvi irányítást ad részükre. Acélmű Komanecz A régi aktivitással szeretnének most is dolgozni* Tennivalójuk sok volna. Kéri a Pártot, hogy ehhez nyújtson segítséget. Náluk olyan a hangulat, hogy a Munkástanácsot mellőzik. Az üzemi demokráciát akarják segíteni, mert ők nem ellenforradalmárok. A dolgozók részéről irányukban azért is nagy a bizalmatlanság, mert sok ellenséges elem férkőzött a Munkástanácsba és jelenleg is aki munkástanácstag, azt ellenségnek tartják. A tömegek bizalmát úgy gondolja megnyerni, hogy a Párt sajtója foglalkozzon a Munkástanácsokkal úgy, mint azt korábban tette. Elmondja, hogy a Munkácstanácsnak semmi önbizalma nincs, jóllehet nélkülük az üzem egész jól raegg mert a munka lendülete nagy, a termelés jó. Csőgyár Szoros Régen foglalkozik azzal a gondolattal, hogy szükség van-e a Munkás- tanácsra, vagy sem. Véleménye szerint nincs rá szükség, mert a konszolidáció után, ka minden szerv rendesen ellátja a feladatát. A kapcsolatuk minden szervvel kielégítő, mégis bizonytalan, mert az igazgató és a szakszervezet nem szívesen látja őket. Megmutatkozik ez abban, hogy az igazgató ellenzi a szakemberek beszámoltatását, mondva, hogy a beszámoltatást ő végzi el, szükségtelen, hogy a munkástanács is ugyanezt tegye. r ---- ——-----------———————
